„1291-es szövetségi levél” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Az '''1291-es szövetségi levél''' egy három belső-svájci völgyközösség, valószínűleg [[Uri]], [[Schwyz]] és [[Nidwalden]] kantonok elődjei által kötött, a mai [[Svájc]] előfutárának tartott szövetséget dokumentáló szerződés. A [[19. század]] óta Svájc alapításának dokumentumaként tekintenek rá, és augusztus eleji keltezésére tekintettel tartják az ország nemzeti ünnepét [[augusztus 1.|augusztus 1-én]].
== Tartalma ==
Az okiratot latinul fogalmazták és kevéssé specifikus. A 19. századi, 20. század eleji svájci történetírás által hangoztatott Habsburgok elleni összefogásról, a szabadságjogok védelméről nem esik szó benne. A latin eredeti mellett Stansban őriznek egy német nyelvű fordítást, amit az íráskép alapján 14. vagy 15. századi munkának tartanak.<ref>Sablonier, 163.o.</ref>
A levél első része szerint a szerződést Uri völgyének lakói (''homines vallis Uranie''), a Schwyz völgybeliek összessége (''universitas vallis de Switz'') és a hegyek közötti alsó völgy közössége (''communitas hominum Intramontanorum Vallis Inferioris'') kötötte. Utóbbit általában Nidwaldennel vagy Unterwaldennel (Nidwalden és Obwalden együtt) azonosítják, azonban [[Roger Sablonier]] elképzelhetőnek tartja,<ref>Sablonier, 174-176.o</ref> hogy az Urseren völgyről (a [[Reuss]] felső folyása, ma Uri kanton része) van szó. A felek kölcsönös segítségnyújtást vállalnak, rendelkeznek a vitás ügyek rendezésének módjáról. Ezen felül megegyeznek, hogy bírónak csak közülük valót ismernek el, valamint rögzítik, hogy a bírói hivatalt pénzért nem lehet megvenni. Az első rész érdekessége, hogy egyrészt egy korábbi szövetségre hivatkozik, másrészt örök érvényűnek nyilvánítja a szerződést. Utóbbi különösen annak fényében érdekes, hogy a korszak többi szövetségi szerződését határozott időre kötötték. Zürich például 1291-ben három évre kötött szövetséget Schwyz-cel és Urival, kifejezetten uralmi és befolyási övezetük védelme érdekében [[I. Rudolf német király|Habsburg Rudolf német király]] halála után, a várhatóan zűrzavaros időszakra tekintettel.<ref>Sablonier, 173.o.</ref>
A szerződés második része különböző bűnök megfelelő büntetését taglalja. Többek között gyilkosságért halálbüntetést, gyújtogatásért a közösségből kitagadást, anyagi kár okozásáért kártérítést ír elő.
== Keletkezési körülményei ==
== Jelentőségének megítélése ==
Az 1291-es szövetségi levél ma Svájc nemzeti kincsének, identitásuk egyik szimbólumának számít. Ez azonban viszonylag új fejlemény.
Az első írásos forrás, ami megemlíti az okiratot, 1530 körül keletkezhetett, az első bizonyos feljegyzés azonban 1724-ból származik, amikor egy schwyzi leltárazás során számba vették.<ref>Sablonier, 163.o.</ref> Nem tesz róla említést [[Aegidius Tschudi]] 16. századi svájci történetíró sem, aki a svájci konföderáció alapításának évét 1307-re tette. [[Joseph Thomas Fassbind]] történetíró a 18. század végén kétségét fejezte ki az irat eredetiségével kapcsolatban.
Ennek ellenére a 19. században a levél széles körben a svájci Esküszövetség alapítódokumentumaként vált ismertté, és [[1891]]-ben már erre hivatkozva rendeztek ünnepségeket Svájc fennállásának 600. évfordulója alkalmából.
A dokumentum ma a schwyzi Szövetségi Levél Múzeumban tekinthető meg.
== Jegyzetek ==
11 ⟶ 25 sor:
* {{cite book |last=Fahrni |first=Dieter |title=Schweizer Geschichte |year=2002 |publisher=Pro Helvetia |location=Zürich |isbn=3-907622-32-4|language=német|edition=9. kiadás }}
== További információk ==
{{Wikisource|Foedus pactum|3=la}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
* ...
| |||