„Joseph Conrad” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
==== Tengerész karrier ====. Általános szerk.
a Dátum-linkek törlése
5. sor:
<!--Élete-->
|született_idő = 1857. december 3.
|született_hely = Berdyczów (ma Ukrajna)<br>eredeti neve: Teodor Józef Teodor Konrad Korzeniowski
|elhunyt_idő = 1924. augusztus 3.
|elhunyt_hely = Bishopsbourne (Anglia)
32. sor:
[[Fájl:Joseph Conrad, Gdynia ubt.jpeg|bélyegkép|250px|Conrad horgony alakú emlékműve [[Gdynia|Gdyniában]], a [[Balti-tenger]] partján.]]
 
'''Joseph Conrad''' (eredetileg Nałecz nemzetségbeli '''Józef Teodor Konrad Korzeniowski'''), ([[Berdyczów]], [[1857]]. [[december 3.]] – [[Bishopsbourne]] ([[Canterbury]] mellett), [[1924]]. [[augusztus 3.]]) lengyel születésű angol regényíró.
 
== Életpályája ==
=== Röviden ===
Az akkoriban az [[Orosz Birodalom]]hoz tartozó [[Ukrajna|Ukrajnában]], Bergyicsevben (lengyelül Berdyczów) született. Szüleit korán elvesztette; nagybátyja nevelte fel.
Miután megtanult [[Francia nyelv|franciául]], hajóra szegődött, és négy év alatt három utat tett meg a nyugat-indiai szigetvilágba. Súlyos anyagi problémái miatt [[1878]] márciusában öngyilkosságot kísérelt meg. Nagybátyja ekkor a segítségére sietett, és júniusban Conrad partra szállt [[Anglia|Angliában]], ahol nyolc év múlva megkapta az állampolgárságot. 36 éves korában befejezte tengeri karrierjét, miután beutazta szinte az egész [[Föld]]et [[Dél-Amerika|Dél-Amerikától]] [[Ausztrália (kontinens)|Ausztráliáig]], és letelepedett Angliában. [[1896]]-ban feleségül vette Jessie George-ot, akitől később két fia született (Borys és John). Kentbe költözött, és néhány francia és lengyel látogatástól eltekintve ott is élt élete végéig. Szívrohamban halt meg [[1924]] augusztusában. Canterburyben temették el, sírkövén a lengyel neve látható.
 
=== Részletesebb életrajz ===
 
==== Ifjú évek ====
''Jozef Teodor Konrad Nalecz Korzeniowski'' az orosz uralom alatt álló lengyel Berdyczówban született, [[1857]]. [[december 3]]-án. Apja a 27 éves Apollo Korzeniowski, anyja a 26 esztendős Ewelina Bobrowska. [[1862]]-ben apját [[Vologda|Vologdába]] száműzik, amiért tagja volt a titkos Lengyel Nemzeti Tanácsnak. Családja is vele tart. Édesanyja egészsége megromlik a száműzetés nehézségei között, 1865. április 6-án meghal.Ezt követően Conradot nagybátyjához, Tadeusz Bobrowskihoz küldik [[Kijev|Kijevbe]]. Apja 1868-ban térhet vissza [[Lemberg|Lembergbe]], Conrad itt jár iskolába. Egy évvel később átköltöznek [[Krakkó|Krakkóba]]. Conrad a Szent Anna Gimnázium tanulója. Apja halála (1869. május 23.) után a következő években Pulman, a helyi egyetem tanulója felügyeli Conrad tanulmányait.
[[1872]]-ben nem sikerül megkapnia az osztrák állampolgárságot. Először említi nagybátyjának, hogy tengerészeti pályára állna. Egy évvel később Pulmannal [[Németország|Németországban]], [[Svájc|Svájcban]] és [[Olaszország|Olaszországban]] nyaral, ekkor pillantja meg először a tengert [[Velence (Olaszország)|Velencében]].
 
==== Tengerész karrier ====
[[1874]]. [[október 14]]-én, 16 évesen otthagyja Krakkót, és [[Marseille|Marseille-be]] utazik. A francia tengerészet szolgálatába lép és a következő két évben a ''Mont Blanc'' nevű hajón teljesít szolgálatot Marseille, [[Martinique]] és [[Le Havre]] között, majd két éven át (1876-1877) a ''St.-Antoine'' fedélzetén szolgál a nyugat-indiai szigetvilág területén.
 
Húsz évesen részesedést vásárol a ''Tremolino'' nevű egyárbocos hajóból, amelyen Marseille-ből [[Spanyolország|Spanyolországba]] csempésznek fegyvereket ottani felkelőknek. 1878-ban egy szerelmi ügy miatt párbajt vív az amerikai J. M. K. Blunttal, amely során súlyos mellkasi sérülést szenved, de mivel a golyó nem ért létfontosságú szervet, ezért hamarosan felépül. (Egyes források szerint azonban nem párbaj, hanem öngyilkossági kísérlet történt.) [[Konstantinápoly|Konstantinápolyba]] utazik egy angol gőzös, a ''Mavis'' fedélzetén. Június 18-án lép először angol földre [[Lowestoft]Lowestof]nál.
 
1878-tól matrózként dolgozik először [[Anglia]] keleti partjai mentén, majd London és Ausztrália között, végül a [[Földközi-tenger]] térségében. Két évvel később kereskedelmi hajókon teljesít tisztként szolgálatot (1880: harmadtiszti, 1883: első tiszti, 1886: kapitányi képesítés megszerzése). Bejárja az egész Földet, útjai során jár többek között [[Csennai|Madrasban]], [[Mumbai|Bombayben]] (a híres ''Narcissus''szal), [[Szingapúr|Szingapúrban]], [[Jáva]] és [[Borneó]] szigetén, valamint [[Bangkok|Bangkokban]]. Kapitányként először 1888—89-ben dolgozik az ''Otago'' fedélzetén, a [[Bangkok]] — [[Sydney]] — [[Mauritius]] — [[Adelaide|Port Adelaide]] útvonalon. [[1886]]. [[augusztus 19.]] megkapja a brit állampolgárságot.
 
[[1890]]-ben belga szolgálatba áll, és a ''Roi des Belges'' fedélzetén hajózik a [[Kongó (folyó)|Kongó]] folyón [[Belga Kongó]] területén. (Ez az út adja a vázát ''[[A sötétség mélyén]]'' című kisregényének.) Köszvény, láz és vérhas gyötri az út során. 1891-ben a Barr, Moering és társa cég raktárépületeit kezeli a Temze partján, majd három éven át első tiszt a ''Torrens''en, a [[Plymouth]] — [[Adelaide]] — [[Fokváros]] — [[Szent Ilona]] — [[London]] útvonalon. [[1893]]-[[1894]]-ben másodtiszt az ''Adowa'' fedélzetén, London és [[Rouen]] között. [[1894]]. [[január 14]]-én, 36 évesen befejezi tengerész karrierjét, és Angliában telepedik le.
 
==== Írói karrier, magánélet, újabb utazások ====
[[1895]]-ben megjelenik az ''Almayer légvára'' (Almayer's Folly) Londonban, mely 1889 és 1895 között a tengeren és a kikötőkben íródott. Londonban él. 1896. március 24-én feleségül veszi Jessie George-ot. Franciaország breton részére utaznak nászútra. Ebben az évben megjelenik A szigetek száműzöttje (An Outcast of the Islands), a következő évben a Narcissus négere (The Nigger of the 'Narcissus'), majd 1898-ban első elbeszéléskötete Tales of Unrest címmel ("Karain – A Memory", Az idióták – "The Idiots", A haladás előőrse – "An Outpost of Progress", "The Return", "The Lagoon").
1898-ban, negyvenéves korában megszületik fia, Borys. Családjával [[Kent|Kentbe]] költözik. 1899-ben Maurice Hewlett-tel és Sydney Lee-vel megosztva megkapja az Akadémia 150 guineás díját a Tales of Unrest-ért. Sorra jelennek meg művei: 1899: ''[[A sötétség mélyén]]'' (Heart of Darkness), 1900: ''Lord Jim'', 1902: ''Tájfun'' (Typhoon), ''Ifjúság'' (Youth), ''Minden kötél szakad…'' (The End of the Tether). 1903: Amy Foster, Falk, ''Holnap'' (Tomorrow), 1904: ''Nostromo'', 1906: The Mirror of the Sea, 1907: ''A titkosügynök'' (The Secret Agent), 1908: A Set of Six ("The Informer", "Gaspar Ruiz", A szörnyeteg – "The Brute", "An Anarchist", "The Duel", Il Conde).
Közben 1905-től rendszeres nyugdíjat folyósítanak részére William Rothenstein és Edmund Gosse közbenjárásának köszönhetően. Négy hónapig a kontinensen utazgat. A következő évben két hónapot [[Franciaország|Franciaországban]] tölt, [[Montpellie|Montpellierben]]. Megszületik kisebbik fia, John Alexander. 1907-ben [[Luton]] mellé költözik, [[Bedfordshire]]-be. 1909-ben visszaköltözik Kentbe.
[[1911]]-től újabb művei jelennek meg: ''Nyugati szemmel'' (Under Western Eyes), 1912: ''Emlékképek'' (Some Reminiscences – A Personal Record). Twixt Land and Sea ("A Smile of Fortune", ''A titokzatos idegen'' – "The Secret Sharer", "Freya of the Seven Isles"), 1914: Chance. 1915: Within the Tides ("The Planter of Malata", Az üzlettárs – "The Partner", "The Inn of the Two Witches", "Because of the Dollars"), ''Győzelem'' (Victory).
Közben, 1914-ben Lengyelországba utazik családjával, és az első világháború kitörése miatt csak Frederic Courtland Penfield, ausztriai amerikai nagykövet segítségével jutnak vissza Angliába novemberben. 1916-ban tengerészeti támaszpontokat látogat meg az Északi-tengeren a minisztérium meghívására.
[[1917]]-ben készül el ''Az árnyéksáv'' (The Shadow-Line). A következő években (1917-1920) előszavakat ír összegyűjtött műveihez. Közben elkészül több műve, 1919: The Arrow of Gold, 1920: The Rescue. Megírja ''A titkosügynök'' dramatizált változatát, melyet 1922. novemberében Londonban mutatnak be. 1921: Notes on Life and Letters, 1923: The Rover.
 
1919-ben [[Oswalds|Oswaldsba]] költözik, közel [[Canterbury|Canterburyhez]]. 1921-ben [[Korzika|Korzikár]]a utazik feleségével. 66 évesen, 1923-ban áprilistól júniusig az Egyesült Államokban tesz látogatást. Utoljára utazik a tengeren. Május 10-én felolvas a Győzelemből New Yorkban, Mrs. Arthur Curtiss James házában. 1924-ben visszautasítja a lovagi címet. [[Augusztus 3]]-án váratlanul életét veszti szívinkfartus következtében Oswaldsban. Canterburyben helyezik végső nyugalomba.
125. sor:
 
=== Kritikák ===
[[1975]], [[Chinua Achebe]] "rohadt fajgyűlölőnek" ( "bloody racist") nevezte "[[An Image of Africa: Racism in Conrad's "Heart of Darkness"]]" című könyvében.
 
== Irodalom ==