„Drezdai kódex” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
citation added |
|||
5. sor:
Az íráshoz a maják papírszerű anyagot használtak, ami tulajdonképpen az általuk "copo"-nak nevezett fa kérge, ezen fa a maják élőhelyén őshonos, a neve: yucatáni nyárfa, vagy [[ficus cotinifolia]]. A kéreg fehér részét finomra őrölték, majd a rostpépet egy helyi cédrusfa és egy másik, "pich"-nek nevezett fa [[mézga]]gyantájával keverték. Ezt a keveréket valószínűleg két fahenger között kinyújtották, így hosszú csíkokat nyertek, majd ezt vékony mészréteggel vonták be, és hajtogatva, mindkét oldalára írtak.
A ránk maradt 4 maja kódex ('''Drezdai kódex''' - Codex Dreasdensis, [[Madridi kódex]] - Codex Tro-Cortesianus, [[Párizsi kódex]] - Codex Peresiensis, és a [[Grolier-kódex]]) feltalálási, illetve őrzési helyéről kapta a nevét. A Drezdai kódexet a drezdai [[Sächsische Landesbibliothek]] őrzi. A kódex kiterített hossza 3,5 m, szélessége 9 cm, összesen 74, írást tartalmazó oldala van, további két oldala üres.<ref name="WDL">{{cite web |url = http://www.wdl.org/en/item/11621/ |title = The Dresden Codex |website = [[World Digital Library]] |date = 1200-1250 |accessdate = 2013-08-21 }}</ref>
A kódex első változatának valószínű keletkezési ideje a 24. oldalon olvasható, amennyiben: 9. 9. 9. 16. 0., tehát 1 Ahau 18 Kayab, ami a [[Julián naptár]] szerint 623. február 4-e. A megelőző időbeli adatok a múltnak, az utána következők pedig a jövőnek felelnek meg, tehát próféciának minősülnek - ez utóbb említett különösen az 51. kódexoldaltól kezdődően nyeri el jelentőségét, amikor a várható [[napfogyatkozás]]okról, bolygó-együttállásokról, illetve esetleges társadalmi-természeti katasztrófákról esik szó. Az előbb említett időpontot követően akár századok múltán egy később élő és tevékenykedő pap kezébe vehette az ősi kéziratot és azon további bejegyzéseket tehetett.
| |||