„Japán turizmusa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a typo |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{lektor}}
[[Kép:Mountfujijapan.jpg|265px|jobbra|thumb|Japán szent hegye: a [[Fudzsi]]]]
[[Kép:Asuwa1520x1038.jpg|265px|jobbra|thumb|Cseresznyevirágzás idején]]
11 ⟶ 10 sor:
==Vonzerői==
Az ország turizmusában együtt van a múlt, a jelen és a jövő. Fontos vonzerőt jelentenek a hagyományos kulturális értékek, a vallási értékek, (a [[
Szinte az év minden napján, ünnepelnek valamilyen eseményt Japánban. Sok [[fesztivál]], melyet a helyiek
==Turisztikai körzetei==
Japán területe tengeri szigeteken fekszik, ezért a turisztikai körzeteit szigetenként tekintjük át:
===
Ez a legészakibb sziget. Turizmusa a természeti adottságokon alapul. Hegységek, [[tó|tavak]], [[Tűzhányó|vulkánok]] és [[nemzeti park]]ok alkotják. A [[trekking]], az [[ökoturizmus]] és a [[síturizmus]] emelkedik ki. Központja: ''[[Szapporo]]''. Ez a város volt a helyszíne az [[1972]]-es [[Olimpiai játékok|téli olimpia]] helyszínének.
===
[[Kép:Yakushiji.jpg|265px|thumb|jobbra|Az ősi Jakusidzsi buddhista templom Narában.]]
Ez a legnagyobb sziget. A japán gazdaság fő helyszíne. A turizmusban is ez a [[sziget]] játssza a legfőbb szerepet.
Honsú középső részén van,a legismertebb természeti nevezetesség, az ország szent hegye a ''
[[Fájl:Kokyo0062.jpg|bélyegkép|205px|jobbra|'''A Császári Palota'''<br />előtérben a Nidzsubasi híddal.]]
39 ⟶ 38 sor:
Japán legismertebb kultúrtörténeti a sziget déli részén sorakoznak. Ezek többsége [[világörökség]].
[[
[[Nara]] még régebbi központ volt. Itt található hatalmasabb faépülete a Nagy Buddha Csarnok, ami a világ legnagyobb Buddha-szobrát rejti.
[[Horjudzsi]] 48 buddhista temploma a [[Fa (anyag)|faanyagot]] használó építészet csúcspontja. A [[Himedzsi-dzsó]] várkastély
[[Hirosima|Hirosimában]] van az [[Nukleáris fegyver|atombomba]] áldozatainak békeemlékműve, a világ legnagyobb kegyeleti helye.
===
A szigeten vulkanikus tevékenység észlelhető. Ez a sziget az ország utóvulkáni tevékenységekben leggazdagabb szigete. Aktív [[Tűzhányó|vulkánok]] is találhatók itt
===
Ezen a szigeten nincsenek aktív tűzhányók. Lepusztult vulkáni hegységek vonzótényezőt jelenthetnek.
===Rjúkjú szigetek===
A [[Rjúkjú-szigetek]] [[
==Japán, mint küldő ország==
69 ⟶ 68 sor:
==Források==
* Gyuricza László: A turizmus nemzetközi földrajza (Budapest-Pécs, 2008)237-239. o. ISBN 978-963-7296-28-4
==Külső hivatkozások==
|