„1291-es szövetségi levél” változatai közötti eltérés

A felek kölcsönös segítségnyújtást vállalnak, rendelkeznek a vitás ügyek rendezésének módjáról. EzenKikötik, felülhogy mindenki továbbra is köteles az addig megszokott szolgáltatásokat nyújtani ura számára. megegyeznekMegegyeznek, hogy bírónak csak közülük valót ismernek el, valamint rögzítik, hogy a pénzért vett bírói hivatal semmis. Ez utóbbi a helyi elit érdekeit védte a megváltozó hatalmi viszonyok esetére.<ref>A korszak főnemesei - Európa más részein is - a bírói és egyéb hivatalokat előszeretettel használták híveik megjutalmazására vagy adták el pénzért, ezzel csorbítva a helyi vezető réteg vélt vagy valós előjogait. A bírói hivatal mellett az egyházi pozíciók voltak kedvelt eszközei a politikának, a terület befolyásos nemesei igyekeztek minél több területen a kegyúri jogokat is magukhoz ragadni.</ref>

Az első rész érdekessége, hogy egyrészt egy korábbi szövetségre hivatkozik, másrészt örök érvényűnek nyilvánítja a szerződést. Utóbbi különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a korszak többi szövetségi szerződését határozott időre kötötték. Zürich például 1291-ben három évre kötött szövetséget Schwyz-cel és Urival, kifejezetten uralmi és befolyásihatalmi övezetük védelme érdekében, [[I. Rudolf német király|Habsburg Rudolf német király]] halála után, a várhatóan zűrzavaros időszakra tekintettel.<ref>Sablonier, 173.o.</ref> Megjegyzendő még, hogy a svájci történetírói tradícióban fontos szerepet betöltő Habsburgok elleni összefogásról és ezzel kapcsolatban a szabadságjogok védelméről nem esik szó benne.