Wikipédia

„1291-es szövetségi levél” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
 
== Tartalma ==
Az okirat két, gyökeresen eltérő tartalmú részre tagolódik. A latin eredeti mellett Stansban[[Stans]]ban őriznek egy német nyelvű fordítást, amit az íráskép alapján [[14. század|14.]] vagy [[15. századiszázad]]i munkának tartanak.<ref>Sablonier, 163.o.</ref>
 
A levél első részerészében szerintkölcsönös asegítségnyújtást szerződéstvállalnak Uri völgyének lakói (''homines vallis Uranie''), a Schwyz völgybeliek összessége (''universitas vallis de Switz'') és a hegyek közötti alsó völgy közössége (''communitas hominum Intramontanorum Vallis Inferioris'') kötötte. Utóbbit általában Nidwaldennel vagy Unterwaldennel (Nidwalden és Obwalden együtt) azonosítják, azonban [[Roger Sablonier]] elképzelhetőnek tartja,<ref>Sablonier, 174-176.o</ref> hogy az Urseren völgyről (a [[Reuss]] felső folyása, ma Uri kanton része) van szó. Azt, hogy mégis Unterwalden bélyege látható a levél alján azzal magyarázza, hogy - svájci szerződéseknél nem szokatlan módon - egy vagy több korábbi megállapodás későbbi írásba foglalásával született, és a szerződő feleket az éppen aktuális szövetségesekkel helyettesítették.
 
Nem tisztázott, hogy milyen politikai, társadalmi különbségek állhatnak a három fél eltérő megnevezése (''homines'', ''universitas'' és ''communitas hominum'') mögött. Más források alapján a kor alpesi társadalmi felépítése még kevéssé hasonlított a későbbi kantonok széles körű politikai részvételen alapuló rendszeréhez. A szövetség minden bizonnyal a helyi (világi vagy egyházi) vezető réteg tagjai között, saját érdekeik védelmére köttetett.<ref>Sablonier, 164-166.o.</ref>
A felek kölcsönös segítségnyújtást vállalnak, rendelkeznek a vitás ügyek rendezésének módjáról. Kikötik, hogy mindenki továbbra is köteles az addig megszokott szolgáltatásokat nyújtani ura számára. Megegyeznek, hogy bírónak csak közülük valót ismernek el, valamint rögzítik, hogy a pénzért vett bírói hivatal semmis. Ez utóbbi a helyi elit érdekeit védte a megváltozó hatalmi viszonyok esetére.<ref>A korszak főnemesei - Európa más részein is - a bírói és egyéb hivatalokat előszeretettel használták híveik megjutalmazására vagy adták el pénzért, ezzel csorbítva a helyi vezető réteg vélt vagy valós előjogait. A bírói hivatal mellett az egyházi pozíciók voltak kedvelt eszközei a politikának, a terület befolyásos nemesei igyekeztek minél több területen a kegyúri jogokat is magukhoz ragadni.</ref>▼
 
Az első rész érdekessége, hogy egyrésztrészben egy korábbi szövetségre hivatkozikhivatkoznak, másrészt örök érvényűnek nyilvánítjavalamint a szerződést.kor Utóbbizavaros különösenviszonyaira annak fényében figyelemre méltó, hogymint a korszakszövetség többikiváltó szövetségi szerződését határozott időre kötötték. Zürich például 1291-ben három évre kötött szövetséget Schwyz-cel és Urival, kifejezetten hatalmi övezetük védelme érdekében, [[I. Rudolf német király|Habsburg Rudolf német király]] halála után, a várhatóan zűrzavaros időszakra tekintettel.<ref>Sablonier, 173.ookára.</ref> Megjegyzendő még, hogy a svájci történetírói tradícióban fontos szerepet betöltő Habsburgok elleni összefogásról és ezzel kapcsolatban a szabadságjogok védelméről nem esik szó benne.
 
▲AKikötik felek kölcsönös segítségnyújtást vállalnak, rendelkeznek a vitás ügyek rendezésének módjáról. Kikötiktovábbá, hogy mindenki továbbra is köteles az addig megszokott szolgáltatásokat nyújtani ura számára. Megegyeznek, hogy bírónak csak közülük valót ismernek el, valamint rögzítik, hogy a pénzért vett bírói hivatal semmis. Ez utóbbi a helyi elit érdekeit védte a megváltozó hatalmi viszonyok esetére.<ref>A korszak főnemesei - Európa más részein is - a bírói és egyéb hivatalokat előszeretettel használták híveik megjutalmazására vagy adták el pénzért, ezzel csorbítva a helyi vezető réteg vélt vagy valós előjogait. A bírói hivatal mellett az egyházi pozíciók voltak kedvelt eszközei a politikának, a terület befolyásos nemesei igyekeztek minél több területen a kegyúri jogokat is magukhoz ragadni.</ref>
A szerződés második része különböző bűnök megfelelő büntetését taglalja. Többek között gyilkosságért halálbüntetést, gyújtogatásért a közösségből kitagadást, anyagi kár okozásáért kártérítést ír elő.▼
 
▲A szerződés második része különböző bűnök megfelelő büntetését taglalja. Többek között gyilkosságért halálbüntetést, gyújtogatásért a közösségből kitagadást, anyagi kár okozásáért kártérítést ír elő. Az okirat végén írásba foglalják, hogy belső viták vagy háborúk esetén amelyik fél a döntőbíró ítéletét nem tartja tiszteletben az ellen a többi szerződő fél köteles a sértett fél mellé állni.
 
A záró rendelkezésben örök érvényűnek nyilvánítják a szerződést. Utóbbi különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a korszak többi szövetségi szerződését határozott időre kötötték. Zürich például 1291-ben három évre kötött szövetséget Schwyz-cel és Urival.<ref>Sablonier, 173.o.</ref>
 
== Keletkezése ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/1291-es_szövetségi_levél”