„George W. Bush” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
128. sor:
Az Egyesült Államokban fertőző tartalmú levelek is fokozták a riadalmat: novemberig öten haltak meg levélben küldött lépfenespórák következtében. Az amerikai társadalom a merénylet miatt hajlandó volt elfogadni az elnök erőskezű vezetését, a központi hatalom megnövelését. Az Elnöki Végrehajtó Hivatal részeként létrehozták a Haza Biztonságának Tanácsát, amelynek a terrorizmus elleni védelem a fő feladata. Az új hivatal [[2002]] [[március]]ára kialakította a belbiztonsági riasztórendszert, amely különböző színű kódokkal figyelmezteti a lakosságot a veszély szintjére. [[2003]]. [[január 24.|január 24-én]] működésbe lépett a Haza Biztonságának Minisztériuma. Elfogadtatták az úgynevezett patriótatörvényt is (2001), amely lehetővé tette a terrorizmusal gyanúsított személyek meghatározatlan ideig való fogva tartását, vádemelés és ügyvédi védelem biztosítása nélkül- bár ez már aggodalmakat keltett az emberi jogok amerikai és európai védelmezőinek körében.
[[2002]]-es év eleji üzenetében Bush bejelentette, hogy megváltoztatja a Közel-Kelettel kapcsolatos politikát. Immár nem a stabilitásra, hanem a terrorizmust támogató rendszerek felszámolására törekszik.{{forr}} E beszédében nevezte Iránt, [[Irak]]ot, és [[Észak-Korea|Észak-Koreát]] a "Gonosz tengelyé"-nek. Így beszélt: "E rendszerek súlyos és növekvő veszélyt képviselnek. Megfontoltak leszünk, de az idő nem nekünk dolgozik. Nem várhatom az újabb fordulatokat, amíg a veszély növekszik. Nem állhatok a helyemen, amíg a vész egyre közelít. Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] nem fogja megengedni a világ legveszedelmesebb rendszereinek, hogy a világ legpusztítóbb fegyvereivel fenyegessenek bennünket!" Szavait belföldön és külföldön egyaránt növekvő
Bush [[2003]]. [[március 20.|március 20-án]] úgy indította meg a támadást Irak ellen, hogy csak Nagy-Britannia fegyveres segítségére számíthatott. 1991-ben [[Iraki háború#A „hajlandók koalíciója”|egy 750 000 fős koalíciós hadsereg]] támadt Irakra, amely mögött ott állt az ENSZ támogatása, 2003-ban azonban mindössze 250 000 katona harcolt a brit-amerikai hadseregben. E kisebb hadsereg gyorsan nyomult be az országba: április 9-én elesett Bagdad, 19-én [[Tikri]]t is, az utolsó jelentősebb város. Nagyobb területeket azonban ennyi katonával nem lehetett megszállni és tartósan pacifikálni.
| |||