„Cseszneki vár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új link |
Apró módosítás |
||
20. sor:
== Története ==
[[Fájl:Csesznekhungary100.jpg
[[Fájl:Csesznek vára - részlet.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Csesznek, várrészlet]]▼
Ez az erődítményünk az 1241 – 42-es [[tatárjárás]] utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a [[Bána nemzetség|Bána nembeli]] [[Cseszneki Jakab]] királyi kardhordozó (ensifer regis) emeltette [[1263]] körül egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A vár első említése egy [[1281]]-es oklevélben maradt fenn, amely szerint Jakab fiai közösen használhatták a várat. [[1315]]-ben a Csákok elfoglalták a várat, de [[1323]]-ban Lampert országbíró visszaítélte Csesznek Mihály és fia [[Cseszneki János]] részére a birtokot, ők azonban még ez évben eladták várbéli birtokukat a Csák nemzetségnek [[Pázmándfalu]]ért és 100 ezüstdénárért. [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. [[1392]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a [[Garai család|Garai]] főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A vár a Garai család birtokában maradt [[1482]]-ig, a fiúág kihaltáig. [[1483]]-ban a [[Szapolyai család]] uralta. [[1527]]-ben [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] foglalta el, így idegen kézre jutott. Cseszneket és uradalmát [[Bakics Pál]] kapta meg, aki haláláig [[1537]]-ig birtokolta. Rövid ideig [[Török Bálint]] kezén is volt a vár, majd [[1540]]-ben [[Csaby István]] kapta, aki [[Eger]] főkapitánya volt. Később a Csaby–[[Wathay család]]ok kezére került.
A [[16. század]] közepére a hódító törökök benyomultak a [[Dunántúl]]ra, ahol Csesznek – [[Wathay Lőrinc]] várkapitány vezetésével – végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. 1594-ben Győr elestét követően a vár török kézre került, de már 1598-ban sikerült visszafoglalni. A 16-17. század fordulóján a vár a gróf [[Cseszneky család]] birtokában volt. 1605-ben meghódolt [[Bocskai István]] csapatai előtt, 1619-ben pedig [[Bethlen Gábor]] vezérei, [[Haller György]] és Fekete Péter foglalta el a várat. Az 1622-es [[nikolsburgi béke]] alapján ismét királyi birtok lett. A [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a várban lőszer- és élelmiszerraktár működött, de hadifoglyok gyűjtőhelye is volt. 1708-ban a császári hadak hiába ostromolták, de 1709-ben sikerült bevenniük.▼
▲A [[16. század]] közepére a hódító törökök benyomultak a [[Dunántúl]]ra, ahol Csesznek – [[Wathay Lőrinc]] várkapitány vezetésével – végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, [[1573]]-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. 1594-ben Győr elestét követően a vár török kézre került, de már [[1598]]-ban sikerült visszafoglalni. A 16-17. század fordulóján a vár a gróf [[Cseszneky család]] birtokában volt. [[1605]]-ben meghódolt [[Bocskai István]] csapatai előtt, 1619-ben pedig [[Bethlen Gábor]] vezérei, [[Haller György]] és Fekete Péter foglalta el a várat. Az 1622-es [[nikolsburgi béke]] alapján ismét királyi birtok lett. A [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a várban lőszer- és élelmiszerraktár működött, de hadifoglyok gyűjtőhelye is volt. [[1708]]-ban a császári hadak hiába ostromolták, de 1709-ben sikerült bevenniük.
A háborús idők elmúltával a vár szerepe megváltozott, a zordon kővárat az [[Esterházy család|Esterházy]] grófok egy kényelmes lakhatást biztosító [[barokk]] kastéllyá alakították át. Korabeli források szerint [[1780]]-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, melyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az 1967-69-es feltárás során sikerül információkat gyűjteni a vár 13. századi állapotáról, annak ellenére, hogy a fellelhető romok nagyjából a 16. századi állapotnak felelnek meg.▼
▲A háborús idők elmúltával a vár szerepe megváltozott, a zordon kővárat az [[Esterházy család|Esterházy]] grófok egy kényelmes lakhatást biztosító [[barokk]] kastéllyá alakították át. Korabeli források szerint [[1780]]-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, melyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az
1947-ben itt forgatták a [[Valahol Európában (film)|Valahol Európában]] című filmben látható vár külső felvételeit.<ref>http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/csesznek_lovagvar_bakony_varturak/</ref>▼
▲[[1947]]-ben itt forgatták a ''[[Valahol Európában (film)|Valahol Európában]]'' című filmben látható vár külső felvételeit.<ref>[http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/csesznek_lovagvar_bakony_varturak/ Csesznek – Lovagvár a Bakony erdejében] – Szép Magyarország.hu</ref>
== Leírása ==
A régi, 13. századi vár alapfalai a felső vár délnyugati része alatt húzódtak. A feltárt nyomok szerint a téglalap alakú építmény a felső várnál lényegesen kisebb volt, amelyek
== Irodalom ==
* Héjj M.: Gótikus faragványok a cseszneki várból. ''Folia Archeologica'' XI, Budapest, 1957▼
==
* Várépítészetünk. Főszerkesztő: Gerő László, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975, ISBN 963-10-0861-4, 120-125. oldal▼
{{jegyzetek}}
==
▲*
▲* Gerő László: Magyar várak, Budapest, 1968
▲* Héjj M.: Gótikus faragványok a cseszneki várból. Folia Archeologica XI, Budapest, 1957
== Külső hivatkozások ==
| |||