„Petőfi híd” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a tipo, link ki
61. sor:
Miután a hadi események lezajlottak, a hídroncsra hadihidat épített a szovjet hadsereg, amit 1945. április 5-én adtak át. A déli városrészek forgalmát biztosította ez az ideiglenes híd egészen a tőle északra fekvő pontonhíd megnyitásáig, valamint ezen vezették át azt a gázcsövet is, amelyik az Óbudai Gázgyárat összekötött a pesti oldal csőhálózatával és a bal parti városrész gázellátását biztosította.
 
Az anyag visszanyerése és az árvízveszély csökkentése miatt is hozzáláttak 1946 nyarán a hídroncs kiemeléséhetkiemeléséhez. A munkálatokat még a jégzajlás megkezdődese előtt befejezték, a roncsokat pedig a partokon létrehozott hídműhelyek területén raktározták.
 
Az új acélszerkezetet mintegy 50%-ban kellett újragyártani, ennek szereléséhez a MÁVAG 1951-ben hozzá is fogott. Az első 40 méteres szakaszt leszámítva a teljes munkát szabadon szerelve végezték el, melyhez két 100 tonnás úszódarut használtak, ezek a híd két oldalán álltak. A parti műhelyben készítették el az elemeket, amelyeket dereglyéken szállítottak át a darukhoz. Forgó daruk segítéségvel rakodták meg a dereglyéket a parton. Az év végére készen áll a pesti oldal 112,0 m-es nyílása, valamint a középső nyílásból még egy körülbelül 50 m-es konzolként közép felé meredő darab. 1952 közepére végeztek a híd teljes acélszerkezetének szerelésével, az év vége előtt a vasbeton pályalemezt és az útburkolatot is elkészítették.
 
[[1952]]. [[november 22.|november 22-én]] nyitották meg a forgalom előtt. Ekkor kapta [[Petőfi Sándor]] [[magyarok|magyar]] [[költő]] nevét.
 
===Újabb rekonstrukciók===
71. sor:
1966 és 1970 között a hídon több kisebb javítást és villamosvasúti vágánycserét végeztek, ezenfelül pedig a híd acélszerkezetének valamint szegecseinek részletes vizsgálatára és javítására is sor került a híd teljes újramázolásával együtt.
 
1979-80-ban hídpálya-felújítást hajtottak végre, erős korrodálás miatt a teljes pályaszerkezetet átépítették és részleges forgalomkorlátozás bevezetésével a vasbeton pályalemezt is újjáépítették. Ezáltal a híd keresztmetszete is változott. A kerékpárutak megszűnésével az úttest szélessége növekedett. Emiatt a hídtengelyben a pályaszintet 25 cm-rel emelték meg, így a kisebb szélességű járdák és a korlátok magassága pedig változatlan maradt. Az új keresztmetszetben az úttest szélessége 20,4 m, a kétoldali járdáké 2,62,6 m lett. Az úttest szélességi méretébe a 6,4 m széles vágánysáv is beleértendő. A villamosvágány síncsatornás tömbsín volt, mely az új vasbeton lemezben kapott helyet. A vágánysávot az úttesttel azonosan képezték ki, a gépkocsik is használhatják. Az úttest ezáltal mindkét irányban 3-3 kocsisor közlekedését tudja biztosítani. A pályaszerkezet átépítése 1979 szeptembere és 1980 áprilisa között ment végbe részleges forgalomkorlátozás elrendelése mellett. A Boráros téri gyalogos-aluljárót is átépítették. A kivitelező a Hídépítő Vállalat volt, a munkát Petik Ernő irányította.
 
Az [[1996]]-ban lezajlott felújítás oka volt, hogy a budai mederpilléren található mozgó saruk beszorultak, a szerkezet felpúposodott, a pillér pedig hídtengely iránybanirányában is elmozdult. Ez ugyan nem veszélyeztette közvetlenül a híd állékonyságát, viszont szükségesnek bizonyult a beszorult saruk új gömbsüveges teflonsaruval való kicserélése. Ezt a munkát a Ganz Acélszerkezet Rt. kollektívája a Budapesti Műszaki Egyetem Acélszerkezetek tanszékénekTanszékének (Szittner Antal) irányításával végezte el anélkül, hogy a híd forgalmát korlátozták volna. Négy 400 tonnás és tizenkét 1000 tonnás sajtóval dolgoztak, éjszakai műszakokban.
 
== Műszaki jellemzők ==