„Bedřich Smetana” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link |
→Magány, újabb házasság: a fejezet végéig |
||
74. sor:
Svédországba visszatérve az új tanítványok között feltűnt egy háziasszony, Fröjda Benecke, aki hamarosan Smetana múzsája és házigazdája lett. Neki ajánlotta [[Franz Schubert|Schubert]] ''Die schöne Müllerin'' dalciklusának két részének átiratát, és az egyik korai zongoraművét átírta polkára. Ennek a ''Látomások egy labdánál'' címet adta.<ref>Large, pp. 80–82</ref> Ekkortájt sokkal lendületesebben komponált. 1858-ban befejezte a ''III. Richard'' című szinfonikus költeményét, az elsőt a Győzelmi szimfónia óta. A következő darab a [[Friedrich Schiller]] Wallenstein drámatrilógiája hatására megírt Wallenstein tábora volt,<ref>Newmarch, p. 60</ref> és ekkorra már nekiállt a harmadik költeménynek, a ''Hakon Jarlnak'', aminek az alapja [[Adam Oehlenschläger]] dán költő drámája volt.<ref name=Clap28 /> Smetana ezen felül két nagyívű zongorajátékot írt: a ''Macbeth és a boszorkányokat'', valamint a Liszt stílusában készült C Etüdöt.<ref name=Large84>Large, pp. 84–94</ref>
====Magány, újabb házasság, visszatérés Prágába====
{{Hallgat
| filename = Smetana - polka a minor op 12.ogg
82 ⟶ 83 sor:
Kateřina egészsége egyre inkább fokozatosan romlott, és 1859 tavaszán egy hazafelé tartó útján, 1859. április 19-én [[Drezda|Drezdában]] meg is hallt. Smetana azt írta, észrevétlenül halt meg, és csak akkor vették észre, mikor felfigyeltek a szokatlan csendre.<ref>Large, pp. 95–97</ref> Miután Žofiét Kateřina édesanyja magához vette, a zeneszerző Liszthez ment Weimarba. Itt részt vett Liszt egyik tanítványa, [[Peter Cornelius]] [[A bagdadi borbély]] című komikus operájának bemutatóján.<ref>According to [[Gerald Abraham]], Smetana had met Cornelius at Weimar two years previously, while the latter was working on ''Der Barbier''. Reportedly the two composers discussed the need for "a modern type of comic opera as a complement to Wagner." Abraham, p. 29</ref> This work would influence Smetana's own later career as an opera composer.<ref>Large, pp. 98–99 and p. 160</ref> Még ezévben meglátogatta öccsét, Karelt, ahol beleszeretett a házigazda nála 16 évvel fiatalabb keresztlányába, Barbora (Bettina) Ferdinandiovába. Az eljegyzs után az 1859-60-as télre visszaköltözött Göteborgba.<ref name=Ottlov3 /> A házasságkötésre 1860. július 10-én került sor, miután az ifjú pár együtt is elutazott az északi országba. Az út tetőpontja a [[Stockholm]]ban előadott zongorakoncert volt, ahol a svéd királyi család is tiszteletét tette. A pár első lánya, Zdeňka 1861. szeptemberben született meg.<ref name=Clap28>Clapham (1972), pp. 28–30</ref>
Ezalatt a [[solferinói csata|solferinói csatában]] elszenvedett vereségnek köszönhetően meggyengült Ferenc József Habsburg Birodalma, és Bachnak távoznia kellett a hatalomból.<ref>Large, p. 114</ref> Így Prágában egyre nagyobb tér nyílt a szabad gondolkodásnak, és Smetana 1861-ben úgy látta, nagyobb tér jut a cseh nacionalizmusnak és kultúrának.<ref name=Schonberg77>Schonberg, p. 77</ref><ref name=Clap28 /> Végleges öntése előtt, Prágában kell szerencsét Hollandiába és Németországba ment egy koncertkörútra. Megpróbált még egyszer zongoristaként érvényesülni, de ezúttal is kudarcot vallott.<ref name=Clap28 /> Prágába visszatérve 1862. januárban a Žofín-szigeti Koncertteremben előadta a III. Richardot és a Wallenstein várát, de nem kapott különösebb visszhangot. A kritikusok szerint művei túl közel állnak a Liszt által fémjelzett Újnémet iskolához.<ref>Clapham (1980) p. 393</ref> Smetana erre úgy válaszolt, „a prófétát saját hazájában soha nem értik meg”.<ref name=Clap28 /> 1862. márciusan rövid időre visszatért Göteborgba, de a város már egyáltalán nem érdekelte. Szerinte ez csak egy kis vidéki állóvíz, és akármi is történik, neki Prágában kell szerencsét próbálnia. "Hazám olyan mélyen gyökeret vert a szívembe, hogy igazán csak ott tudnak értékelni. Ez az amiért feláldozhatom magamat."<ref>Large, p. 120</ref>
== Későbbi évei ==
| |||