„Erdélyi kopó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
12. sor:
| wikicommons = Erdélyi Kopó
}}
Az '''erdélyi kopó''' jelenleg a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő [[Magyarország]]ról származó kutyafajta. [[Matolcsi János]], [[Standeisky Andor]] kutatásai szerint a kelta kopó és a "tatár" kopó<ref>[http://www.ribohot.ru/images/17.jpg kelta kopó]</ref><ref>[http://oxot1.info/wp-content/uploads/2010/05/%D0%A0%D0%A3%D0%A1%D0%A1%D0%9A%D0%90%D0%AF-%D0%93%D0%9E%D0%9D%D0%A7%D0%90%D0%AF1.jpg "tatár" kopó]</ref> kereszteződéséből ered.<ref>Standeisky Andor, ''Hogyan vadásztak ugor kori eleink?'', in: Magyar néprajz II. Gazdálkodás, 2001. János Matolcsi szerint ''"A gyalogvadász finnugorok legősibb kutyafajtája az őslajka volt. Ezt az ásatási leletek megerősíteni láttszanak. Magyarrá válásuk idején, az i. e. I. évezred közepe táján a nagy '''Volgakanyar környék'''én kereszteződhetett az őslajka az akkor már ott élő finnugor töredékre rátelepedő türk nép, közép-ázsiai eredetű hajtóebeivel és alkotta meg az e vidékre még ma is jellemző '''tatárkopó ősét'''. [János] Matolcsi ([http://www.bookrags.com/tandf/archaeozoology-eastern-europe-tf/ ''Állattartás Öseink Korában'' (Animal Keeping in the Time of Our Ancestors). Budapest: Gondolat Kiadó, 1982]), régészeti adatai szerint a Káma folyó közelében fekvő Gremcsajan területén talált kutya és lócsontokból következtetni lehet a vadászebbel és lóval folytatott vadászatokra. Az ősmagyarság ősi tatárkopója is kereszteződött az őt uraló népek hajtóeb fajtáival és alkotta az ősmagyar kopót, melynek birtokában lépték át honfoglaló őseink 895 táján a keleti és déli Kárpátok gerincvonalát''.</ref>. Bár a
== Története ==
|