„Örökmozgó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
16. sor:
Az örökmozgó megépítése az emberiség vágyálma, amióta energiát fogyasztunk a mindennapokban. Feljegyzések maradtak fent a X. századból, melyek örökké forgó kerekekről mesélnek. Az első komoly kísérletek a [[XV. század]] elején történtek Angliában, ám a kísérletről igazán hihető eredmények nem születtek. 1712-ben egy fiatal német vándororvos, [[Johann Bessler]] Gerában mutatta be első örökmozgó kerekét. A kerék ki volt kötve, de amint a kötelet eloldották, a kerék felgyorsult, majd kb. 26 fordulat/perc sebességgel állandóan forgott. [[Gottfried Wilhelm Leibniz]] többször is megvizsgálta személyesen, megállapítva, hogy a kereket belső energiaforrás nem hajthatja.
Ebben az időben már elterjedt az a nézet, miszerint az örökmozgó nem létezik, így a találmány nem kapott sok figyelmet. [[Isaac Newton]] is hallott a dologról, foglalkozni azoonban nem akart vele, mivel véleménye szerint a fizika törvényei tiltják az ilyen szerkezeteket. Bessler szigorúan titkolta a kerék működését, annyit azonban elmondott, hogy a lényeg a belső elrendezés. Tudjuk ugyanis, hogy a kerék forgott, és tudjuk azt is, hogy a belsejében állandóan súlyok csúszkáltak (a kerrékről részletesen ír könyvében [[John Collins]].
1775-ben a franciaországi Tudományos Akadémia bejelentette, hogy nem foglalkozik többé örökmozgókkal.
Az energiamegmaradást a német [[Julius Robert von Mayer]] vezette be 1842-ben, persze még csak bizonyos esetekre nézve. A törvényt [[Hermann von Helmhotz]] általánosította 1847-ben. Ezzel a fizika törvényei véglegesen megtiltották az örökmozgó létezését (feltéve, hogy a törvény igaz).
| |||