„Homonímia” változatai közötti eltérés

 

Az elnevezés a [[görög nyelv|görögből]] ered, és szó szerint ''hasonlónevűség''et jelent. Már [[Arisztotelész]] is foglalkozott vele az i. e. 4. sz.-i művében, az [[Organon (Arisztotelész)|Organonban]]: ő a „zóon” (ζωον) példát hozza fel, amely szónak két, egymástól független jelentése van: „élőlény” és „képmás”.

 

=== Azonos alakú szavak ===

Példák:

* ''hold'' (bolygó körül keringő égitest) és ''hold'' (területegység)

 

* folyó (áramló) víz

* pénzben kifejezett érték

 

::„Földmérő küzd öllel, árral; / árhivatal szökő árral, / ármentő a szökőárral, / suszterinas bökőárral.” (Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk)''

 

=== Igenévszók ===

A magyarban nyelvtörténetileg jellemzőek az igenévszók, például ''nyom, les, fagy,'' amelyek jelentése rokon, és igeként és főnévként egyaránt használhatók. Ezek azonos tőből erednek; nem függetlenek egymástól. (Nem tartoznak ide azok a szavak, ahol főnév és ige úgy esik egybe, hogy jelentésük független egymástól.)''

 

Egyes esetekben különféle elemekből létrejövő összetett szavak esnek egybe, például

* ''közellátás'' (a köz ellátása, illetve közelre látás),

Hasonló példa a ''-t'' mint a múlt idő jele és mint tárgyrag.

 

Szószerkezetek (szintagmák) is lehetnek azonos alakúak, de más jelentésűek. Fontos különbség a fentiekkel szemben, hogy itt a homonímia nem a szemantika szintjén jelenik meg, hanem a szintaxis (mondattan) szintjén. Ilyenkor tehát ha a szavakat más szavakkal helyettesíthetjük, akkor is megmarad a kétértelműség, mivel az magából a szerkezetből fakad.

:''az anya szeretete''