„Idegszövet” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lji1942~huwiki (vitalap | szerkesztései)
Lji1942~huwiki (vitalap | szerkesztései)
19. sor:
*A ''mozgató neuronok'' pedig az ingerületre adott válaszreakciót valósítják meg.
 
Az idegszövet fogja fel az ingert, képzi, és gyorsan továbbítja az ingerületet. Az idegrendszer legkisebb egysége aaz [[neuronidegsejt]] (idegsejtneuron). Az idegsejtet a [[Sejtmembrán|sejthártya]] határolja beljebb haladva találjuk a [[sejtplazmaSejt|sejtplazmát]], amelyben nagyon sok endoplazmatikus (plazmán belüli) membrán és [[riboszóma]] található, ezek jelenléte proteinszintézisre (fehérjetermelődésre) utal. A riboszómák ribonukleoproteid részecskék, melyeknek felületén játszódik le a proteinszintézis. A plazmában szintetizálódnak a neuronok felépítéséhez szükséges fehérjék valamint az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges [[enzim]]ek. Ezek az enzimproteinek azoknak a kémiai hírvivő ''(messenger)'' [[neurotranszmitter]] anyagoknak a szintetizálódását segítik elő, amelyek a neuronok közötti információátadásában játszanak szerepet.
 
A neuronok fő tömegét a sejttest képzi. A plazmából hosszabb-rövidebb nyúlványok indulnak ki. A rövidebb nyúlványok ''(dendritek)'' más [[sejt]]ektől veszik át az ingerületet és továbbítják a sejttest felé. Az [[Idegsejt|axon]] (a hosszabb nyúlvány), amelyből neurononként csak egy van, az ingerületet a sejttest felől az axonvég felé vezeti. Amíg a neuron sejttestét és dendritjeit csak az plazmán kívüli ''(ektoplazmatikus)'' membrán határolja, addig az ugyancsak ektoplazmatikus membránnal borított axon körül az idegszövet támasztósejtjei velős-hüvelyt alakítanak ki. A velőshüvellyel körülvett axonok együttese a velőhüvelyes idegrost.