„Észak-Európa” változatai közötti eltérés

 

=== Kialakulása ===

Észak-Európában találhatóak egész [[Európa]] legidősebb és a legfiatalabb területei is. Itt található a [[Balti-pajzs]], mely a kontinens ősi magja, 2-2,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki. A pajzshoz gyűrődött hozzá a [[Skandináv-hegység]]. A [[negyedidőszak]]i jég előrenyomulása formálta meg ezen tájakat és alakította ki a part menti vásott sziklákat. A [[Skandináv-hegység]] és környezetének emelkedése a jégkorszak vége óta folyamatosan tart, a [[Botteni-öböl]] térsége napjainkban is évi 3-5 mm-rel emelkedik.<ref>Európa regionális földrajza 1. - Természetföldrajz, ELTE Eötvös Kiadó, 2007, 44. oldal</ref> Az emelkedés oka az [[izosztázia|izosztatikus nyomás]], mivel a [[pleisztocén]] során az itt található jég súlya mélyre nyomta a [[Balti-pajzs]]ot, ezért a jég elolvadása után megindult a kőzetlemez kiemelkedése, mely még napjainkban sem ért véget. A [[Balti-pajzs]] kőzetei felett közvetlenül a [[pleisztocén]] üledéklerakódások fekszenek, melyek csupán néhány ezer évesek.

=== Éghajlata ===

Észak-Európa éghajlata sokkal melegebb, mint a hasonló [[szélességi kör]]ökön fekvő egyéb területeké, mint például [[Szibéria]], vagy [[Kanada]]. Ez a [[Golf-áramlat]]nak köszönhető, amely 5-10&nbsp;°C-kal növeli e terület [[évi középhőmérséklet]]ét. Amennyiben ez a [[tengeráramlat]] megszűnne, Észak-Európának változna meg legradikálisabban az éghajlata.

Észak-Európa éghajlat kétarcúnak mondható, mivel két merőben különböző [[klíma]]típus mutatható ki a területen. A [[Skandináv-hegység]]től nyugatra a [[szubtrópusi óceáni]] klímatípus, míg keleti oldalán a [[szubpoláris kontinentális]] klímatípus a meghatározó. A [[Golf-áramlat]] által ért norvég parti részen a [[január]]i középhőmérséklet 0-1 °C, a [[július]]i középhőmérséklet pedig 12-14 °C.<ref>Európa regionális földrajza 1. - Természetföldrajz, ELTE Eötvös Kiadó, 2007, 45. oldal</ref> A [[csapadék]] átlagosan 1600-2000 mm, de néhol a 3000 mm is meghaladhatja. A keleti térségben, a [[Botteni-öböl]] környékén a [[január]]i középhőmérséklet -10 °C, a [[július]]i középhőmérséklet pedig 15-17°C.<ref>Európa regionális földrajza 1. - Természetföldrajz, ELTE Eötvös Kiadó, 2007, 45. oldal</ref> A [[csapadék]] itt jóval kevesebb, 400-600 mm hullik évente.

 

 

=== Élővilága ===

Észak-Európa a [[Föld]] legerdősültebb nagytája, az [[erdő]]k akár az é.sz. 70° környékén is előfordulhatnak még. [[Tajga]] és [[tundra]]területek találhatók itt. A tajgaterületeket főleg [[lucfenyő]], [[vörösfenyő]] és [[erdeifenyő]] alkotja, aljnövényzetük ritka, talajuk szürke [[podzol]]. A tajgát észak felé az [[erdős tundra]] követi, itt [[nyír]]rel kevert [[fenyő]]erdők a jellemzők. Észak felé fokozatosan megjelennek a törpefák. [[Lappföld]] északi szegélyénél és a [[Spitzbergák]] területén már a [[tundra]] a jellemző, növényzetét mohák, [[zuzmó]]k alkotják, de [[láp]]ok is előfordulhatnak. A déli területeken [[lombhullató erdő]]k jelennek meg, itt [[tölgy]], [[juhar]], [[kőris]], [[szil]] és [[bükk]] fordul elő.