„Magyarország harmadik katonai felmérése” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 2 interwiki link migrálva a Wikidata d:q532149 adatába
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Index sheet of the general map of Central Europe (1-200 000).jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Ez a kép a térképsorozat (1:200 000) szelvénybeosztását ábrázolja.]]
[[Fájl:szentendre és pomáz környéke a harmadik katonai felmérés térképén.jpg|thumb|right|300px|A harmadik katonai felmérés 1:2500025 000 méretarányú térképeinek egy részlete (színezés előtti eredeti változat)]]
'''Magyarország harmadik katonai felmérése''' két részletben, [[1869]]-[[1873]] között [[Erdély]]ben, [[1872]]-[[1884]] között [[Magyarország]]on és a [[Partium]]ban valósult meg, az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] utolsó nagy [[térképészet]]i vállalkozásának önálló részeként. Erdély térképezését sokszor a második felmérés részeként kezelik, de időbelileg mindenképpen a harmadikhoz tartozik.
 
6. sor:
 
== Magyarországi felmérés ==
A térképek már a méterrendszer bevezetése után készültek, ezért méretarányuk eltér a korábban (a ''jozefiniánus'' térképnél és a ''franciskánus'' térképnél) alkalmazott 1:2880028 800 méretaránytól, helyette bevezetve a katonai topográfiai térképeknél azóta is használatos 1:2500025 000 méretarányt.
 
Katonai jellegétől megfosztva igen hamar nyílt térkép lett, kiszínezve és domborzatárnyalással kereskedelmi forgalomba is került. Számos levezetett, elsősorban kisebb méretarányú topográfiai térképnek képezte alapját, így az 1:7500075 000 méretarányú országtérképnek és az 1:200000200 000 méretarányú áttekintő topográfiai térképnek. Az 1880-as évek kataszteri térképei is nagy mértékben támaszkodtak erre az országos jellegű és országosan egységes rendszerben készített térképműre, alapponthálózatára és főbb adataira.
 
A katonai topográfiai térkép a magyarországi területeken 1353 szelvényt tartalmaz. Egy szelvény mérete 76×5576 × 55 centiméter, a szelvényen ábrázolt terület nagysága 261 km². A felméréskor az [[1808]] és [[1861]] között állandósított második háromszögelési alapponthálózatot használták fel, megfelelő alappontsűrítés mellett. Ábrázolási módjában eltér az első két felméréstől, mivel a domborzatra és vízhálózatra vonatkozó grafikus adatok kisebb jelentőségűek, ugyanakkor megjelennek rajta a fontosabb dűlőnevek, és a jelkulcsokkal ábrázolt műtárgyak. A másolatok és levezetett térképei az aktuális céloknak megfelelő módosításokkal készültek.
 
A térkép magassági adatokat is tartalmaz. A magasságmérések részletessége már alkalmas volt arra, hogy országos főalappontot létesítsenek [[Nadap]] település határában, [[1875]]-ben. A nadapi főalappont alapszintjét az Adriai-tenger képezi. A helyszín kiválasztása [[geológia]]i ismereteket kívánt: a [[Velencei-hegység]] [[Magyarország]] egyik legstabilabb ősi [[gránit]]rögje.
17. sor:
[[1869]]-ben kezdődött az Osztrák-Magyar Monarchia és a Habsburg tartományok harmadik felmérése. Alig tíz év telt el a második felmérés vége óta, azonban ennek több mint ötven éves időtartama alatt a korábban mért részek jelentősen elavultak. [[1887]]-ben zárták le a méréseket. A Habsburgok harmadik térképezési akciója részben összefolyik a másodikkal, részben közvetlen folytatása. Morvaország és Szilézia térképe például [[1876]]-[[1878]] között készült el, Csehországé [[1877]]-[[1880]]-ban.
 
Több, különböző méretarányú levezetett térkép készült ennek alapján, utoljára a még sokáig használatos 1:200000200 000 méretarányú, a teljes Habsburg Birodalmat magában foglaló áttekintő topográfiai térkép. Ezt [[1910]] körül adták ki, a 267 elérhető térképszelvény a Monarchia közvetlen környékét, így a korabeli [[Európa]] nagy részét is ábrázolja, [[Berlin]]től [[Csernobil]]ig, [[Nizza|Nizzától]] [[Isztambul]]ig.
 
Lásd még: