„Györffy István (néprajzkutató)” változatai közötti eltérés

Egyetemi tanulmányait [[Kolozsvár]]on és Budapesten végezte. [[1909]]-től a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] gyakornoka volt. [[1910]]-ben a kolozsvári egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. [[1912]]-től múzeumi segédőr lett. [[1917]]-ben a [[moldva]]i [[csángó]]k között dolgozott, [[1918]]-ban részt vett a félbeszakadt Lénárt-féle kisázsiai expedícióban. Ez évben a múzeum igazgatóőrévé nevezték ki. [[1926]]-tól egyetemi tanár. [[1929]]-től magántanár. [[1932]]-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává választották. [[1934]]-től a néprajz első nyilvános rendes tanára a budapesti egyetemen.<ref>[[Solymossy Sándor]] [[szeged]]i státusát szervezték át Budapestre.</ref> [[1938]]-tól a ''Táj- és Népkutató Központ'' vezetője lett.

 

 

Györffy István volt a budapesti egyetemen a magyar [[néprajz]] első professzora, a tudomány egyik hazai megteremtője. Foglalkozott a [[kunok|kunság]] néprajzi problémáival, különböző néprajzi csoportok kialakulásának körülményeivel ([[hajdúk]], [[matyók]]). A népviselet és népművészet körében végzett kutatásai alapján kiváló monográfiákat írt. Bizonyos mértékig a [[népi írók]] falukutató irodalmának volt az előfutára.