„Mátyás B. Ferenc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
32. sor:
 
==Életpályája==
 
1962-ben érettségizett [[Kolozsvár]]on. Egyetemi tanulmányait a [[temesvár]]i Távközlési Főiskolán végezte el. 1963-1964 között [[Diósd]]on magyar irodalmat tanított. 1963-1986 között a [[kolozsvár]]i postán műszerészeként dolgozott. 1986 óta él [[Magyarország]]on. 1986-1987 között a [[Múzsa Kiadó]] irodalmi szerkesztője volt. 1987-1990 között a [[Magvető Könyvkiadó]] külső lektora volt. 1988-1990 között a [[Magyar Nemzet]] irodalmi szerkesztőjeként dolgozott. 1990 óta az [[Erdélyi Szövetség]] elnökségi tagja. 1990-1991 között, valamint 1997 óta szabadfoglalkozású író. 1991 óta az [[Erdélyi Magyarság]] rovatvezetője, 1992-1993 között megbízott rovatvezetője, 1993-1995 között főszerkesztője volt. 1996-ban a [[Világlap]] főmunkatársa volt. 1998 óta a [[Harmadik Évezred]] tulajdonos-főszerkesztője.
1962-ben érettségizett [[Kolozsvár]]on. Egyetemi tanulmányait a [[temesvár]]i Távközlési Főiskolán végezte el. 1963-1964 között [[Diósd]]on magyar irodalmat tanított. 1963-1986 között a [[kolozsvár]]i postán műszerészeként dolgozott.
 
''Csend'' c. novellájával a [[Megyei Tükör]]ben jelentkezett (1970). Elbeszéléseit, verseit a [[Korunk]], [[Igaz Szó]], [[Brassói Lapok (hetilap)|Brassói Lapok]], a [[pozsony]]i [[Új Szó]] közölte. Első kötete ''Légyfogás kézzel és csapóval'' címen viszonylag későn jelent meg (1980). Méltatói szokatlan gyakorlottságát, karcolatainak célratörő (időnként túlságosan puritán) s abszurd végkifejletig ívelő szerkezetét emelik ki, s ez további írásainak is meghatározó jegye maradt. Középponti problémája a kisember-lét kiszolgáltatottsága, a helyzet okozta [[erkölcs]]i torzulások. Erkölcsi magatartása elsősorban az ábrázolás könyörtelen objektivitásában érhető tetten: az elbeszélésvilág öntörvényű folyamatai a szereplőket eleve megfosztják a cselekvő visszahatás lehetőségeitől... ''A játékember'' c. regényében és utolsó elbeszéléskötetében a játék és az irónia ellenpontja teszi gazdagabbá a mondandót.
 
1962-ben érettségizett [[Kolozsvár]]on. Egyetemi tanulmányait a [[temesvár]]i Távközlési Főiskolán végezte el. 1963-1964 között [[Diósd]]on magyar irodalmat tanított. 1963-1986 között a [[kolozsvár]]i postán műszerészeként dolgozott. 1986 óta él [[Magyarország]]on. 1986-1987 között a [[Múzsa Kiadó]] irodalmi szerkesztője volt. 1987-1990 között a [[Magvető Könyvkiadó]]nál külső lektoralektorként volttevékenykedett. 1988-1990 között a [[Magyar Nemzet]] irodalmi szerkesztőjeként dolgozott. 1990 óta az [[Erdélyi Szövetség]] elnökségi tagja. 1990-1991 között, valamint 1997 óta szabadfoglalkozású író. 1991 óta az [[Erdélyi Magyarság]] rovatvezetője, 1992-1993 között megbízott rovatvezetője, 1993-1995 között főszerkesztője volt. 1996-ban a [[Világlap]]nál főmunkatársa voltfőmunkatárs. 1998 óta-tól a [[Harmadik Évezred]] tulajdonos-főszerkesztője.
 
==Magánélete==