„William Golding” változatai közötti eltérés

William Golding [[1911]] szeptemberében született a délnyugat-angliai Cornwall grófság egy kis településén,.<ref name=ODNB>Kevin McCarron, ‘Golding, Sir William Gerald (1911–1993)’, [[Oxford Dictionary of National Biography]], [[Oxford University Press]], Sept 2004; online kiadás, 2006 május, [http://www.oxforddnb.com/view/article/52079 elérés: 2007. november 13.]</ref> Apja tanár volt, tankönyvek szerkesztésével foglalatoskodott. Fia számára a mindentudás megtestesülését jelentette. Alec Golding szocialista eszméket vallott, és a tudományos racionalizmus volt rá jellemző. Édesanyja, Mildred, a háztartásról gondoskodott, és egyetértett a [[női egyenjogúság]] mérsékelt harcosaival. Apja kívánságának megfelelően [[1930]]-ban Golding beiratkozott az [[Oxfordi Egyetem]]re, ahol a Brasenose College diákjaként [[természettudomány]]t hallgatott, azonban két év elteltével az angol irodalom tanszékre váltott. Első kötetét, melyben verseket jelentetett meg, [[1934]]-ben adta ki a Macmillan kiadó. Ebben oxfordi barátja, Adam Bittleston spiritiszta [[filozófus]] segítette. Golding nagy állatvédő aktivista volt.

[[1953]] szeptemberében Golding elküldte egy könyv kéziratát a Faber & Faber kiadónak Londonba. Bár elsőre elutasították, a cég egyik új szerkesztője, Charles Monteith nagyon lelkesen fogadta az írást. Néhány részt kihúzatott belőle, de [[1954]] szeptemberében ''A Legyek Ura'' címmel kiadta. Ezt hamarosan további regények követték, többek között ''Az örökösök'', ''[[Ripacs Martin]]'', és a ''Szabadesés''.

Az angol tanárembert [[1954]]-ben ''A Legyek Ura'' ''(Lord of the Flies)'' egy csapásra híressé tette. Ez lehetővé tette Golding számára, hogy [[1961]]-ben kilépjen tanítói állásából, és a következő tanévet rezidens íróként az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ban töltötte a Hollins Főiskolán, a [[virginia]]i Roanoke mellett. Miután [[1958]]-ban Salisburyből a közeli Bowerchalke-ba költözött, találkozott földijével és sétatársával, [[James Lovelock]]-kal. Együtt vitatták meg Lovelock [[Gaia]]-hipotézisét, miszerint a Föld bolygó élő anyaga egyetlen organizmusként működik. Az elmélet elnevezését Golding javasolta, a görög [[mitológia]] Földistennőjének nevéről.

A ''Ripacs Martin'' (Pincher Martin, [[1954]]) egy matróz utolsó perceit tárja elénk, akit a hajóját ért támadás az Atlanti-óceánba vet. A regény felépítéséből [[Yann Martel]] kanadai regényíró is merített, amint azt Martel későbbi Booker-díjat nyert művén, a ''Pi élete'' (The Life of Pi) címűn is megfigyelhetjük.

A regény egy csapat fiúról szól, akik felnőtt nélkül maradnak egy lakatlan szigeten. A könyv címe az ördög jelentésű héber Belzebub szó szerinti fordítása. ''A Legyek Ura'' részben válaszként íródott R. M. Ballantyne 'A korallsziget' (The Coral Island) című művére, amelyben három brit fiú hajótörést szenved a szigeten. Jack, Ralph és Peterkin neve Golding írásában is megjelenik, utóbbi Simon formában. Ballantyne művében a fiúk minden gondon felülkerekedve hősként viselkednek, ahogy az a 'Birodalom' gyermekeitől elvárt. Golding regényében a szerző egy másik lehetséges valóságot ábrázol; azt próbálja elénk tárni, hogyan viselkednének valójában egy lakatlan szigeten partot érő fiúk.

Golding Ralph és Jack karakterei két, egymástól nagyon különböző politikai gondolat megjelenítői; míg Ralph a demokráciát képviseli, addig Jack a diktatúrát vagy az anarchiát.