[[Stockholm]]ban született. Apja halála után a család GothenburgbaGöteborgba költözött, ahol Tiselius a helyi reálgimnáziumban folytatta tanulmányait. Érettségi után az [[Uppsala]]i Egyetem kémia szakán tanult tovább. Itt [[Theodor Svedberg]] assziszteseként szuszpendált [[fehérje|fehérjé]]k elválasztására elektroforetikus módszert dolgozott ki. Később [[Princetoni Egyetem|Princeton]]ban is dolgozott, majd [[Svédország]]ba visszatérve az Uppsalai Egyetem biokémia- professzora lesz. Az egyetemen a [[vérszérum]] hasonló tulajdonságú fehérjéinek elválasztására [[elektroforézis]]es eljárást dolgozott ki, majd később számos [[kromatográfia|kromatográfiás]] technikát publikált különböző természetes [[molekula#makromolekula|makromolekulák]] elválasztására. Tiselius aktív szerepet játszott a svéd tudományos élet újjászervezésében a második világháború után. 1951 és 1955 között a [[IUPAC]] elnöke. 1947 és 1964 között a Nobel Alapítvány alelnöke, majd elnöke. 1930-ban feleségül vette Ingrid Margareta (Greta) Dalén-tDalént, két gyermekük született. 1971. október 29-én hunyt el Uppsalában szívrohamban.
[[1948]]-ban az elektroforézis és az adszorpciós analízis területén folytatott kutatásaiért Nobel-díjat kapott.
