„Illuminátus rend” változatai közötti eltérés

→‎Alapítás: gördülékenység
(gördülékenység, apróságok)
(→‎Alapítás: gördülékenység)
== Alapítás ==
[[Fájl:Adam weishaupt.jpg|bélyegkép|[[Adam Weishaupt]], az illuminátus rend alapítója]]
Adam Weishaupt (1748–1830), az [[egyházjog]] és a [[természetjog]] professzora az [[Ingolstadti Egyetem]]en{{refhely|Dülmen 1973|797.old.|azonos=Dül797}} [[egyházjog]] és [[természetjog]] professzora első lépésként 1776. május 1-jén, két egyetemi hallgatójával megalapította a ''Perfektibilisták szövetségét (Bund der Perfektibilisten)''<ref>{{Opcit| n = Hoffmann |o =365}}</ref> (a latin ''perfectibilis'' jelentése: a tökéletessé váláshoz képessé tett). A szövetség szimbólumának Weishaupt [[Minerva|Minervának]], a bölcsesség római istennője –istennőjének baglyát választotta. A szellemi hátteret az egyetem intellektuális légköre képezte. Ekkor az egyetem tanári karában többségben voltak az 1773-ban feloszlatott [[Jézus Társasága|Jézus Társaság]] egykori tagjai. A még csak huszonnyolc éves, fiatal Weishaupt volt az egyetlen professzor Ingolstadtban, aki ugyan gyermekkorában jezsuita nevelést kapott, de nem volt jezsuita, s emiatt elszigetelt voltlett a tantestületben. Ez az elszigeteltség persze a [[felvilágosodás]] iránti lelkesedéséből is adódott. Második lépésként, hogy hallgatóit megvédje a jezsuita intrikák ellen, melyeket mindenütt sejtett, de mindenekelőtt azért, hogy a hozzá csatlakozóknak hozzáférési lehetőséget biztosítson a kor egyházkritikai irodalmához, megalapította a ''Bölcsesség titkos szövetségét'' ''(Geheimer Weisheitsbund)'', ami kezdetben legfeljebb húsz tagot számláló [[olvasókör]] volt csupán.
 
Weishaupt a [[szabadkőművesség|szabadkőművesek]] rendjén belül terjedő misztikus-spirituális [[rózsakeresztesek|rózsakeresztességet]] egyre erősödő, rossz irányzatnak látta, amellyel – úgy gondolta – meg kell küzdenie. Weishaupt társasága létrehozásának indítékairól a ''Pitagorasz, vagy megfigyelések egy titkos világuralomról és kormányzási művészetéről (Pythagoras oder Betrachtungen über die geheime Welt- und Regierungskunst)'' című írásában tudósít:{{refhely|Frick 2005}}