„Méh (anatómia)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
méhkürt cseréje petevezetékre a cikk vitalapján emelt kifogás miatt |
|||
14. sor:
== Hashártyaviszonyai, rögzítése ==
[[Fájl:Gray1161.png|bélyegkép|jobbra|250px|A méh, a jobb oldali a széles méhszalag, a
A méh elülső felszínét a méhtest-méhnyak határáig, hátsó felszínét a hátsó [[hüvely]]boltozattal ''(fornix vaginae posterior)'' való kapcsolódásáig hashártya ''(peritoneum)'' borítja. Az utóbbi helyen a hashártya a hátsó hüvelyboltozatra is ráterjed ''(excavatio rectouterina; Douglas-üreg)''. Ennek fontos jelentősége van, mert így a hashártyaüreg ''(cavum peritoneale)'' legmélyebb részén felhalmozódó folyadék ''(vér, gyulladásos folyadék)'' kitapintható, illetve megfelelő lecsapoló ''(punkciós)'' tűvel abból minta vehető, vagy gyógyítási céllal lecsapolható. Az uterus rögzítésében függesztő és alátámasztó rendszert szokás megkülönböztetni. Az előbbiekhez tartoznak a különböző [[szalag]]ok, amelyek a széles méhszalag állományában futnak. Ezek közül a legfontosabbak az uterust a kismedence falához illetve az ott található képződményekhez rögzítő haránt kötőszövetes köteg ''(ligamentum transversum seu cardinale uteri)'', valamint a tubaszögletből kiinduló kerek méhszalag ''(ligamentum teres uteri)'' és a petefészekhez futó szalag ''(ligamentum ovarii proprium)''. A hátra futó - Douglas- üreget határoló - két hashártyarededő ''(plica rectouterina)'' szintén tartalmaz a rögzítést szolgáló kötőszövetes rostkötegeket. Ma a legfontosabb rögzítő rendszernek az uterus alátámasztó készülékét tartják. Ez a sajátosan merev falú [[hüvely]]en keresztül a [[Gát (biológia)|gát]] elülső részére ''(diaphragma urogenitale)'' történő támaszkodást jelenti. (Nem véletlen, hogy szülések után is a gát helyreállítására helyezik a fő hangsúlyt.)
[[Fájl:Gray1170.png|bélyegkép|jobbra|200px|Női nemi szervek vérellátása.]]
== Vérellátása ==
Az uterus vérellátását a belső [[ér (anatómia)|csípőerekből]] kapja, nőkben az utóbbiaknak ezek a legerősebb ágai. Az anyaméh fő verőerei ''(arteria uterina)'' a belső csipöverőerekből ''(arteria iliaca interna seu arteria hypogastrica)'' eredő fő méhartériák a kismedence oldalfala felől - a széles méhszalag alsó részén - vízszintesen a méhnyak-méhtest oldalsó határához futnak. Itt kisebb ágat adnak le a hüvely felé, majd a méhtest két szélén fölfelé futva látják el a méh állományát. Ez utóbbi szakaszuk jellegzetesen erősen kanyargós lefutású, ami lehetővé teszi, hogy kövessék a terhességkor erősen megnövekedő anyaméh méretváltozásait. Fent ágakat adnak a
== A széles méhszalag ==
| |||