„Bölcske” változatai közötti eltérés

Tolna megyében, a [[Pécsi Egyházmegyeegyházmegye|Pécsi Egyházmegyébenegyházmegyében]] és a [[Duna-melléki Református EgyházkerületbenEgyházkerület]]ben, a Duna, [[Dunaföldvár]], [[Németkér]], [[Paks]]-[[Dunakömlőd]] valamint [[Madocsa]] által közrezárva fekszik.

A község területe ugyan a Dunántúl része, de földrajzilag az Alföldhöz sorolható, talaja, annak szerkezete és táji jellege miatt. Az itt élők körülményeit, létfeltételeit nagyban meghatározta - s befolyásolja mind a mai napig -nagyban meghatározza a község keleti határát átszelő Duna. A földrajzi sajátosságok közül említésre érdemes továbbá az alföldi jellegű tájból kiemelkedő, a falu lakói által "hegynek"„hegynek” nevezett, de inkább csak szelíd domboknak tekinthető vonulat, amelyen a középkorban még több apró falucska feküdtvolt. Rajta fekvő kertjeinek tulajdonosai nagyrészt a szomszédos [[Madocsa]] lakói.

* Római katolikus templomtemploma a [[Szentháromság]] tiszteletére szentelve ([[1796]], [[barokk]]), az egykori [[madocsa]]i apátság köveiből épült

* Római-kori kőtár. Az első régészeti lelet, egy római-kori bélyeges tégla, [[1973]]-ban került elő a folyómederből. Az [[1986]]-banos alacsony dunai vízálláskor elkezdődött víz alatti régészeti kutatások az egykori kikötőerőd maradványainak feltárását és kőlelet-anyagának felszínre emelését eredményezték,. melyekEzek a helyi Kőtárban és [[Szekszárd]]on, a [[Wosinsky Mór Múzeumbanmegyei Múzeum]]ban tekinthetők meg.

*IKSZT(Integrált Közösségi Szolgáltató Tér), amely 2011-ben jött létre.

* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1450 LégifotókLégi fotók Bölcskéről]