„Molnár Gusztáv (politológus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: *{{ → * {{, {{DEFAULTSORT: → {{DEFAULTSORT: AWB
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
→‎Életútja, munkássága: link pontosítása
5. sor:
 
==Munkássága==
Első írásai versek a nagyváradi [[Fáklya|Fáklyában]] jelentek meg (1965). A [[Korunk]]ban ''Az Erdélyi Fiatalok falumunkájáról'' című kritikai elemzésével jelentkezett (1970/7), a régi zárt falukutatás értékes mozzanatait egy új, korszerű társadalmi nyitás reményében idézve. Esszéivel [[A Hét (hetilap, Bukarest)|A Hét]], szemléivel az [[Utunk]] hasábjain találkozunk. Mint [[Bretter György]] tanítványa ''Az elmélet küszöbén'' című Forrás-kötetében Pascal- és Kafka-tanulmányok mellett óvatos vitába bocsátkozik mesterével (Levél Bretter Györgyhöz), leszögezve: „''...reális útnak (és nemcsak a Te számodra) egyedül a teljes demitizálást tartom, amely nem elégszik meg egy meglevő fogalom- és kategóriarendszer újraértelmezésével, hanem azt egy alapjaiban más nyelvezettel helyettesíti''”. E fenntartás ellenére az ő válogatásában jelent meg Bretter György gazdag filozófiai hagyatéka, az ''Itt és mást'' (1977), majd utószavával ''A kortudat kritikája'' című Bretter-kötet (1984).
 
Egymást követik filozófiai és politikai fejtegetései a ''Szövegek és körülmények'' (1974) című kötet keretében, illetve a ''Korunk'' hasábjain, ahol ''A kollíziós társadalommodell'' (1976/2) cím alatt értekezik. Munkatársa a kolozsvári ''Fellegvárnak'' (1978), ''A Hétben'' ''Gaál Gábor vagy Spectator?'' cím alatt száll vitába (1981/52), szerepel a ''Bábel tornyán'' című [[Echinox]]-válogatásban (1983).