„Szinkronizálás (elektrotechnika)” változatai közötti eltérés

{{egyért2|az elektrotechnikai szinkronizálásról|Szinkronizálás (filmgyártás)}}

Ha egy [[generátor]]t a villamos hálózatra akarunk kapcsolni, ennek feltétele, hogy a gép és a hálózat minden paramétere megegyezzen. Ennek létrehozása a '''szinkronizálás''', és bekövetkezte a szinkron állapot.

 

== Sötétre kapcsolás ==

A gépet előkészítjük, gerjesztéséről, és hajtásáról gondoskodunk, kapcsolóját azonban nyitva hagyjuk, és a nyitott kapcsok mellé lámpát, vagy voltmérőt kapcsolunk. A lámpák, vagy voltmérők ellenállása egyezzen meg! Álló generátor mellett a hálózati kapocsfeszültség a lámpákon (voltmérőkön), és a gép armatúra tekercsén keresztül zárt áramkörre talál, a lámpák gyengén égnek, a voltmérők kis kitérést mutatnak. Ha a gépünket elindítjuk, armatúrájában indukált feszültség támad, és ez a lámpákon, illetve voltmérőkön ráül a hálózati feszültségre. a kétféle (hálózati és gépi) feszültség frekvenciája, és effektív értéke általában nem lesz azonos, ezért eredőjük lebegő feszültség. A lámpákon mindig a pillanatnyi, előjelhelyes eredőjük jelenik meg, így a lámpa a különbségi frekvencián lobog. Ha bekövetkezik a hálózat, és a gép szinkronizmusa, vagyis ha frekvenciájuk azonos, és a feszültségek tartósan azonos nagyságúak, és irányúak a lámpák tartósan elalszanak. Közepes-, és nagyobb feszültségű hálózatoknál szinkronozó lámpákat nem használhatunk, ott feszültségváltókat használunk, és ezek szekunder körébe kötjük a lámpákat.

 

== Világosra kapcsolás ==

Egyfázisú gépeknél elterjedt még a világosra kapcsolás. Ekkor a lámpák teljes izzása jelzi a szinkronizmust. ez a kapcsolás nem használható többfázisú gépeknél, mert ott a tartós izzás bekövetkezik akkor is, ha csak a feszültség, a frekvencia és fázissorrend azonos, de a feszültségek között lényeges (pl. 90˚) a fáziseltolás.

== A lámpák vegyes kapcsolása ==

Háromfázisú gépek szinkronozására igen elterjedt a lámpák vegyes kapcsolása. Ebben 1 lámpa sötétre, 2 világosra van kapcsolva. Szinkronizmusban a sötétre kapcsolt lámpa tartósan kialszik, míg a két világosra kapcsolt lámpa tartósan világít. Ha a lámpák sorrendje megegyezik a hálózat fázissorrendjével, és a lámpákat egy szabályos hatszög csúcsainál, vagy egy kör mentén az óramutató járása szerinti sorrendben helyezzük el, és a lámpák számát megsokszorozzuk. Helyes kapcsolás esetén az egyik (sötétre kapcsolt) lámpa sem világít, míg a világosra kapcsolt lámpák világítanak. Az óramutató járásával szemben forog a jelenség, ha a gép lassabban forog a kelleténél, a lámpák sorrendjével azonos irányban forog a jelenség, ha a gép gyorsabban forog a kelleténél. Ha több mint két lámpa (valamennyi lámpa) periódikusan egyszerre elalszik, és felgyúl, a gép forgási értelme, nem felel meg a hálózati fázissorrendnek. Értelemszerűen a lámpák helyett használhatunk kielőtétezett LED diódákat is. Ilyenkor minden LED diódát megduplázva antiparallel kapcsolunk, és így nincs szükség egyenirányításra. A LED diódák bekötése olyan, hogy sorrendben minden három LED diódából az első sötétre, a másik kettő világosra van kapcsolva. A 12 LED diódából 4 sötét, és 8 világít. Az eltérés hatására a sötét lámpa világítani kezd, míg a mellette lévő (az eltérésnek megfelelő irányú) LED kialszik, így mintegy „forog” valamilyen irányba.

A szinkronozó lámpák mellett szokás még voltmérők („[[nullavoltmérő]]k”) és [[szinkronoszkóp]]ok használata is. A két frekvencia ellenőrzésére általában dupla frekvenciamérőt építenek be.