„Mórágy” változatai közötti eltérés

Vonattal a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] [[Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal|50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán]] két megállóhelyről is (Mórágy és Mórágy–[[Alsónána]]) elérhető volt, de 2009. december 19.-e óta a vonat itt már nem áll meg.

Az 1526-os Mohácsi vész ideje alatt Mórágy török fennhatóság alá kerül. Az 1720-as években érik el az első rheinpfalzi[[rheinpfalz]]i és hesseni[[hessen]]i német bevándorlók a települést, akik valójában megteremtették a helyi mezőgazdaság alapjait.

A mezőgazdasági munka, a bányászat és kézművesség egészen az 1900-as évek elejéig biztosítottak megélhetést az itt letelepedetteknek, akik a megélhetési források kiapadásával viszont Szlavóniába, Boszniába vagy Európa nyugati fejlődő iparvidékeire vándoroltak. A második kivándorlási hullám 1929-ben kezdődött, majd a kitelepítésekkel együtt egészen 1944-ig tartott. A [[II. világháború]] idején a [[Volksbund]] és az [[SS]] megjelenése vihart kavart a mórágyi társadalom mély vizeiben. A háború és a „malenkij robot” megtizedelte a lakosságot.

Ennek ellenére a mai napig is tartó fejlődés lassú de töretlen. A 872 fős lakosság ma már iskolával, óvodával, állandó orvosi- és gyógyszer ellátással, kihelyezett rendőri megbízottal, rendszeres kulturális élettel rendelkezik, folyamatos az idősek szociális ellátása, az infrastruktúra teljes kiépítettségéből már csak a gáz hiányzik, hiszen a szennyvízhálózat kiépítése folyamatban van. Az egyre szépülő házak, a sok virág, a fiatalok itthon maradása, letelepedése mind arra utal, hogy az évezredek óta létező falu töretlenül írja tovább történetét.