„Szigma-kötés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
[[Fájl:Ligatio-covalens.jpg|bélyegkép|jobbra|250px| ''σ-kötés'' elektronsűrűsége két atom között]]
{{nincs forrás}}
A '''szigma-kötés''' (jele: σ) egyszeres kémiai kötés, nagyobb a kötési energiája mint a 'pí' kötésnek. A kötésben részt vevő [[elektron]]okat '''szigma-elektronoknak''' is nevezik, olyan tengely-szimmetrikus molekulapályán helyezkednek el, melynek szimmetriatengelye a két atommagon áthaladó egyenes. Szigma kötés csak s-s, s-px, s-py, s-pz és px-px molekulapályán elhelyezkedő elektronok kapcsolódásával jöhet létre. Ez a kötés van a legalacsonyabb energiaszinten, ezért minden kovalens kötésben van szigma kötés. (A szigma kötések száma egyenlő a ligandumok számával.) A szigma-kötések mentén lehetőség van az atomok rotációjára (forgására). Ennek a konstitúciónál van jelentősége. (például [[etán]]molekula)
== A kötés létrejötte ==
Szigma-kötés létrejöhet egyszeres, kétszeres és háromszoros kovalens kötés esetén. Például a hidrogénmolekula egyszeres kovalens kötésű, tehát benne a másodrendű kötés a szigma-kötés lesz. A nitrogénmolekula esetében nagyon erős háromszoros kovalens kötés alakul ki, így benne lesz 1 szigma, no de ki tud alakítani 2 [[Pi-kötés|Pi-kötést]] is. Pi-kötésről csak akkor beszélünk, ha már a két atom között kialakult egy szigma-kötés.
'''Összefoglalva: minden kovalens kötés kialakulása esetén beszélhetünk 1 szigma-kötésről.'''
== Lásd még ==
| |||