„Házi pulyka” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
 
Létezik egy harmadik elképzelés is a háziasításra, mégpedig a pulyka '''öndomesztikációja'''. Ebben a folyamatban a pulyka viselkedése jelentős szerepet játszik, ezt a XX. századi megfigyelések támasztják alá. A biológusok ezt az elképzelésüket a vadpulyka újratelepítése során végzett kísérletek tapasztalataira és a pulyka életmódjára alapozzák.
 
Hazánkba a török közvetítéssel került a [[16. század]]ban, és ''indiai tyúknak'' hívták. [[II. Lajos király]] említi is egyik levelében, amit a [[milánó]]i herceg követének írt. A [[Duna–Tisza köze|Duna-Tisza közén]] a magyar parlagi pulyka két színváltozata, a fekete és a fehér terjedt el, de a nagyobb testű és a jobb tollhasznosítású fehér lassan kiszorította a feketét. Dél-Magyarországon és [[Bosznia|Boszniában]] pedig a harmadik változat volt kedvelt, a rézpulyka.
 
A [[20. század]] elején megnőtt az Amerikából újabban behozott és nagyobb testű bronzpulyka szerepe, és kezdte kiszorítani a hagyományos fajtákat. A [[második világháború]] után ez a folyamat felgyorsult. A fajtatiszta szaporítás mellett keresztezték a magyar pulykával, amelynek fajtatiszta változatai már csak szórványosan voltak fellelhetők. Az [[1970-es évek]] közepén, a génbanki állományok létrehozásának folyamán sikerült felkutatni fajtatiszta egyedeket. [[Debrecen]]ben a bronz- és a fekete pulykából, [[Bugac]]on a rézpulykából alakítottak ki állományt.
 
Ma a fenntartó tenyésztést a [[Debreceni Egyetem]]en és [[Gödöllő]]n, a Kisállattenyésztési Kutatóintézetben végzik.
 
 
== Jegyzetek ==
36 ⟶ 43 sor:
 
== További információk ==
* Szalay István: Régi magyar baromfifajták, Mezőgazda, 2001.
 
== Kapcsolódó szócikkek ==