„Hugo Grotius” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
32. sor:
== Művei ==
* hatott az európai magánjogra, az állam- és egyházjogra is▼
* kiállt a tengerek szabadságának elve mellett az [[1609]]-ben megjelent ''Mare liberum'' című munkájában▼
* szükségesnek tartotta a külállamok követeinek területenkívüliségét (ma [[diplomáciai mentesség]])▼
== Államfilozófiája ==
37 ⟶ 42 sor:
Amíg Machiavelli számára az állam a jog forrása, Grotiusnál csupán védelmezi és biztosítja a jogot, amely megelőzi az államot, illetve az államok egymás közti viszonyára is érvényes.
A jog nem gyökerezik sem a haszonban, sem a hatalomban, nem is Istentől adatik, hanem az ember eszes és társas természetében.
A szekularizált természetjog alapja a tulajdonhoz való jog. ebből vezeti le Grotius az összes többi jogot, még azt is, hogy az ember — mivel a test is a tulajdona — eladhatja magát rabszolgának, a meghódított országok lakosai rabszolgasággal vásárolhatják meg jogukat az élethez, hiszen a győzteseknek jogukban állt volna kivégezni őket. Ha azonban a jog alapja a tulajdon, akkor minden áru: az élet, a szabadság, a kultúra, a szerelem. A feleség a férj tulajdona. A nép vagy az állam azonban nem a király tulajdona.
Grotius átveszi [[Bellarmin]] és [[Suarez]] tanait a népfelség elvéről. Az uralkodó hatalma nem Istentől, hanem a neptől van. A hatalmat a nép kapja Istentől, és a nép bízza meg a királyt a hatalom gyakorlásával. Nem vonja le azonban a nepfelség elvének következményét, s visszautasítja J. De Mariana elméletét az ellenállás jogáról.<ref name="Nyíri">Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. Szent István Társulat, Budapest, 2001. 203-4.</ref>
63 ⟶ 71 sor:
=== Főműve ===
▲* Legfontosabb műve az [[1625]]-ban megjelent, XIII. Lajosnak ajánlott, a háború és béke jogáról szóló munkája ''(De iure belli ac pacis libri tres)'', melyet száműzetésben írt. Ezt a munkáját a modern nemzetközi jog első rendszeres műveként tisztelik.
▲* hatott az európai magánjogra, az állam- és egyházjogra is
▲* kiállt a tengerek szabadságának elve mellett az [[1609]]-ben megjelent ''Mare liberum'' című munkájában
▲* szükségesnek tartotta a külállamok követeinek területenkívüliségét (ma [[diplomáciai mentesség]])
=== Műveinek utóélete ===
| |||