„Magyarország gazdasága 1989-től” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Főbb gazdasági mutatók: == Az ország külkereskedelme == |
kis bőv |
||
1. sor:
{{nincs forrás|2013 októberéből}}
{{lektor}}
A gazdasági átalakulás legfontosabb momentuma a [[privatizáció]] volt: az 1990-es évek folyamán a gazdaság túlnyomó része magánkézbe került, s jelentős külföldi tőke érkezett az országba.
A gazdaság átalakítása sok nehézséget okozott: a piaci viszonyok kialakítása a nemzeti össztermék ([[Bruttó hazai termék|GDP]]) visszaesésével járt, tömegessé vált a korábban ismeretlen [[munkanélküliség]], és az infláció mértéke is magasra szökött. 1994-ben azonban megállt a visszaesés, a nemzeti össztermék növekedésnek indult, igaz, a gazdasági egyensúly megbillenése árán.
Az 1995-ös – a pénzügyminiszterről „[[Bokros-csomag]]”-nak nevezett – stabilizációs programot követően a gazdaság növekedése állandósult, csökkent a külföldi államadósság és 1999-re az ország nemzeti jövedelme ismét elérte, majd meghaladta a rendszerváltás előtti szintet.
A gazdaságpolitika és a politikai-erkölcsi igazságtétel szempontjai keveredtek a kárpótlás kérdésében. Az [[Antall-kormány]] kompromisszumos megoldást dolgozott ki: a kommunista államosítások és a kollektivizálás során károsultak vagy azok leszármazottai nem az eredeti vagyontárgyakat, hanem ún. [[kárpótlási jegy]]eket kaptak, amelyeket értékesíthettek, részvényeket vagy földet vásárolhattak rajta. 1,8 millió kárpótolt ilyen módon a rendszerváltás előtti állami vagyon mintegy tizedét kapta meg. Több mint másfél millió törpebirtok jelent meg – noha az ezredfordulót követően már csak mintegy negyedmillió ember foglalkozott hivatásszerűen mezőgazdasággal. Ugyanakkor a régi nagyüzemek – a termelőszövetkezetek és az átalakult állami gazdaságok – többsége is fennmaradt.
Magyarország gazdasági rendszere a [[21. század]]ban az Alaptörvény szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális [[Kapitalizmus|piacgazdaság]].
Magyarország tagja a fejlett ipari országokat tömörítő [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]]-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unión belül azonban
== A magyar piacgazdaság jellemzői ==
63 ⟶ 71 sor:
[[Magyarország]] közlekedés-földrajzi helyzete fekvése miatt kedvező. Ez azt eredményezi, hogy közlekedési hálózatának tranzitforgalmat is biztosítania kell, ami óriási terhelést jelent.
== A második Orbán-kormány gazdaságpolitikája ==
{{csonk-szakasz}}
== Jegyzetek ==
| |||