Wikipédia

„Szőnyi István (festő, 1894–1960)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
5. sor:
Az akkor még önálló városban, [[Újpest (történelmi település)|Újpesten]] született [[magyarországi németek|német származású]] [[római katolikus]] családba, legfiatalabb gyermekként. Családja [[1898]]-ban magyarosította vezetéknevét Szőnyire. Apja, Richárd vasúti tisztviselőként dolgozott, míg anyja háztartásbeli volt. Két bátyja még gyermekkorukban meghalt, vele együtt csak négy nővére élte meg a felnőttkort.
 
Budapesten és [[Nagybányai művésztelep|Nagybányán]] tanult. Mesterei voltak: [[Ferenczy Károly (festő)|Ferenczy Károly]] és [[Réti István (festőművészfestő)|Réti István]]. Fiatalon megnősült, ám felesége hamar meghalt, [[1916]]-ban született lányukat Anna nevű nővére nevelte fel. Már [[1914]]-ben behívták katonának az [[első világháború]]ba, amit főhadnagyi rangban végigszolgált. Mivel szimpatizált a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]]gal, annak bukása után eltanácsolták a főiskoláról. [[1920]]-ban rendezte első gyűjteményes kiállítását az [[Ernst Múzeum]]ban. Korai képeinek plasztikus stílusa nagy hatással volt fiatal kortársaira, [[Aba-Novák Vilmos|Aba-Novák Vilmosra]], [[Patkó Károly|Patkó Károlyra]], [[Korb Erzsébet|Korb Erzsébetre]]. Pályájának kezdetétől nagy tehetsége volt a [[Rézkarc|rézkarcok]] készítéséhez, egyik leghíresebb a ''Behavazott falu'' c. [[1927]]-ből. Főleg [[Rézkarc|rézkarcai]], de festményei is gyakran szerepeltek a [[Tamás Galéria]] kiállításain.
 
[[1923]]-ban [[Zebegény|Zebegénybe]] költözött, ezzel új korszak kezdődött festészetében. Képei egyre [[Líra (műnem)|líraibb]], harmonikusabb, idillibb hangúvá váltak. Fő témája a zebegényi táj és a paraszti élet mindennapi eseményei. [[1924|1924-ben]] újranősült, egy lányuk és egy fiuk született, [[Szőnyi Zsuzsa|Zsuzsa]] és Péter. Az [[1930-as évek]] közepétől fő műveinek sorozatát többnyire temperával, világos, finom színekkel festette, az egyik legszebb a [[Dunakanyar]] táját megelevenítő ''Szürke Duna'' című képe [[1935]]-ből. Művészete a [[Nagybányai festőiskola|posztnagybányai]] stílust képviselte. 1941-ben munkássága elismeréséül átvehette a [[Corvin-koszorú|Corvin-koszorút]].
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szőnyi_István_(festő,_1894–1960)”