„Szaplonca” változatai közötti eltérés

|hosszúsági ívperc = 42

|hosszúsági ívmásodperc =

|weboldal = www.primaria-sapanta.ro

}}

1735-ben négy zsidó családot, 1840-ben már 291 zsidó lakost jegyeztek föl Szaploncán. Első zsinagógájukat 1800 körül építették. 1870 körül telepedett le benne Joszef Méir Weisz [[csodarabbi]], az ''Imrei Joszef'' című könyv szerzője és a „szfinkai [[haszidizmus]]” alapítója (''Szfinka'' vagy ''Szpinka'' Szaplonca [[Jiddis nyelv|jiddis]] neve). Fia az [[Első világháború]] után [[Munkács]]ra költözött, de utódaik (a ''Weisz, Horowitz, Kahane'' és ''Friedman'' ágak sarjai) mindmáig szfinkai csodarabbiknak nevezik magukat. Legtöbbjük [[Brooklyn]]ban és [[Izrael]]ben él.

 

 

Az 1990-es és a 2000-es években a község többször is az [[román ortodox egyház|ortodoxok]] és a [[román görög katolikus egyház|görög katolikusok]] háborúskodása miatt került a média figyelmébe. Szaploncán csak kevés család tért vissza a görög katolikus valláshoz, és a közösség nem kapta vissza a Vidám temetőben álló, 1886-ban épült templomát sem. A görög katolikusok állítása szerint a helyi vezetés folyamatosan megakadályozza, hogy a saját telkükön új templomot építhessenek, sőt 1997-ben maga az akkori polgármester lopott el egy görög katolikus halottat, hogy ortodox rítus szerint temethessék el. A [[Gótika|neogótikus]] templom tornyát az ortodox egyházközség 2009-ben lebontotta, és öt új, [[Bizánci művészet|bizánci stílusú]] torony építését tervezi – a görög katolikus szervezetek szerint azért, hogy eltüntesse a templom görög katolikus múltjára utaló jeleket.<ref>[http://www.rogca.org/a3-Letter-to-all-embassies-from-Romania-whose-countries-are-members-of-the-European-Union-to-help-save-the-Greek-Catholic-church-in-Sapanta.aspx A szaploncai görög katolikus parókus lelkész levele az EU-országok Romániába akkreditált nagyköveteihez] {{en}}</ref>

== Látnivalók ==

* A falu az ún. ''Vidám temető''ről nevezetes. A nyolcszáznál is több fakeresztet 1935-től 1977-es haláláig [[Stan Ioan Pătraș]] fafaragó, később tanítványa, Dumitru Pop-Tincu készítette tölgyfából és festette ki élénk színű (főleg kék) olajfestékkel. Nyelvjárásias-archaizáló, gyakran humoros sírfelirataik a halállal megbékélt elhunytak fiktív monológjai. Az évtizedek folyamán a régebbi keresztek alja korhadni kezdett, színeiket a nap kiszívta. A fafaragónak a faluban emlékmúzeuma is van.

* Népi [[ványoló]]k.

* Zsidó temető.<ref>[http://jewish-heritage-travel.blogspot.com/2009/06/romaniaukraine-bucovina-cemeteries.html ''Jewish Heritage Travel'' (Ruth Ellen Gruber cikke)]</ref>