„Nagy elektron–pozitron” változatai közötti eltérés

 

1985. februárjában három fúrópajzs kezdte ásni az alagutat, amivel 3 év alatt végzett. Működésének első fázisához 5178 mágnest és 128 gyorsító [[üregrezonátor]]t építettek be. Az első részecskenyaláb 1989. július 14-én körözött az alagútban.{{refhely|CERN public LEP}}

 

== Alkalmazása ==

 

A működése kezdetén 45 GeV energiája volt a nyaláboknak, a végén 106 GeV-re sikerült emelni a mágnesek és egyéb paraméterek javításával. Az [[elektron]] és [[pozitron]] ütközéskor megsemmisülnek és belőlük az energiájuktól függően keletkezhet [[foton]], de nagyobb energiákon keletkezhetnek a [[alapvető kölcsönhatások|gyenge kölcsönhatás]] közvetítői is (Z, W⁺, W^-). Mivel a Z bozon nyugalmi energiája 91.2 GeV, ezért az egyes nyalábok energiájának a felét, 45,6 GeV-et el kell érnie, hogy leggyakrabban Z bozon keletkezzen. A töltésmegmaradás miatt a W bozonok csak párban keletkezhetnek az ütközés során, ezért az elektronok energiájának a nyalábban ehhez a W tömeggel kell egyeznie (80 GeV).

 

== Detektorai ==