„Gottlob Frege” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TomcsyBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Idegen nyelven: Bot: Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása
Nincs szerkesztési összefoglaló
31. sor:
 
Friedrich Ludwig Gottlob Frege, általában emlegetett nevén
'''Gottlob Frege''' [[1848]]-ban született német nyelvterületen, [[Wismar]] városában, [[Mecklenburg-Schwerin]] állambannagyhercegségben (ma: Mecklenburg-Nyugat[[Mecklenburg–Elő-Pomeránia [[szövetségi állam]] tartomány [[Németország]]banjban), lutheránus-evangélikus családban. Édesapja, '''Karl Alexander Frege''' a helyi felső magán-leányiskola igazgatója és tanára volt<!--és alapítója-->, [[1866]]-ban bekövetkezett korai haláláig.<ref>A Frege gyermekkoráról, egyetemi éveiről, Abbéhoz való viszonyáról és öregkoráról szóló információk forrása elsősorban Werner Stelzner [[német nyelv]]ű írása volt, mely a ''Gottlob Frege. Jena und die Geburt der modernen Logik'' (illetve hasonló) címeken, e cikk említett szakaszainak írásakor megtalálható volt az alábbi, ma már megszűnt [[weblap]]on: http://home.t-online.de/home/wstelzner/ . A cikk vélhetően könyv alakjában is megjelent; de egy, a ''Modern Logic'' c. folyóiratban közzétett (és [[2006]]. május 18-án [http://www-fakkw.uni-paderborn.de/institute/philosophie/Personal/Peckhaus/Texte_zum_Download/stelznerfrege.pdf e webcímről] is letölthető) ismertető szerint [[1996]]-ban még lektorálás alatt, kiadatlanul állt. <br /> E könyv adatai: [[Werner Stelzner]]: ''Gottlob Frege. Jena und die Geburt der modernen Logik,'' ed. Verein zur Regionalförderung von Forschung, Innovation und Technologie für die Strukturentwicklung e. V., no place [Jena]: ReFIT [[1996]], ISBN 3-932087-02-X .</ref> Ezután az iskolát Gottlob Frege édesanyja, '''Auguste Wilhelmine Sophie Frege''' (szül. ''A. W. S. Bialloblotzky)'' vezette tovább. Édesanyja családja minden bizonnyal [[Lengyelország]] területéről származott.
 
Már gyermekkorában találkozhatott olyan gondolatokkal, eszmékkel, melyek későbbi tudományos pályafutása során vezérelték. Édesapja például tankönyvet írt a [[német nyelv]] oktatásához 9-13 éves gyermekek számára, amelynek legelső része épp a [[nyelv]]ek szerkezetével és [[logika|logikájával]] foglalkozik.
39. sor:
=== Egyetemi tanulóévek: [[Jéna]], [[Göttingen]] ([[1869]]–[[1874]]) ===
 
[[Fájl:Jenauniinnenhof.jpg|thumb|left|250px|A jenai egyetem]]
Frege [[1869]] tavaszán már az [[Észak-Német Államszövetség]] állampolgáraként iratkozhatott be a [[jéna]]i egyetemre.<ref>Az érettségi tanulmányok és vizsga időszaka alatt mélyreható [[politika]]i változások következtek be [[Közép-Európa|Közép-Európában]]. [[1862]]-ben [[Otto von Bismarck]] lett [[Porosz Királyság|Poroszország]] vezetője, aki porosz vezetés alatt szerette volna egyesíteni a német államokat. Útjában állt ebben a törekvésében a német államok feletti vezető szerepre törekvő másik, rivális állam, [[Ausztria]]. [[1866]]-ban a [[konfliktus]] fegyveres [[harc]]ba torkollott, kitört a „[[Héthetes háború]]”, melyben Frege szülőhazája, [[Mecklenburg]] Poroszország oldalán harcolt, és amely háborút [[Ausztria]] (annak rendje és módja szerint) elvesztette. [[1867]]-ben így a [[Porosz Királyság|porosz]] tervek szerint megalakulhatott az [[Észak-Német Államszövetség]], melynek Frege szülőhazája, [[Mecklenburg]] is tagja lett. Ez az államszövetség megnyerte az [[1870]]–[[1871|71]]-es [[porosz–francia háború]]t, és [[1871]]-ben létrejött a [[Német Birodalom]], élén [[I. Vilmos német császár|I. Poroszországi Vilmos]] császárral.</ref> Itteni tanulmányainak 4 szemesztere alatt mintegy 20 előadást hallgatott végig, mindenekelőtt [[matematika|matematikát]] és [[fizika|fizikát]]. Tanulmányi előmenetele kitűnő volt.
 
90 ⟶ 91 sor:
 
Annak ellenére, hogy sok időt töltött Jénában, és a századfordulóig Ernst Abbe szűk társasági körébe tartozott, mint egyik életrajzírója, [[Werner Stelzner]] írja:
: ''„…mindig hűséges mecklenburgi maradt, s nem csak érzelmeiben. Nyári szabadságai alatt sokszor gyalogolt Jénából szülővárosába, a mecklenburgi Wismarba (oda-vissza 400 km!). Nem is csodálhatjuk, hogy mindjárt nyugdíjazása után visszatért Mecklenburgba és [[Bad Kleinen]]be („Kisfürdőbe”), és csak néhány gyalogtúrára távozott …”''
 
Bad Kleinenben halt bele gyomorpanaszaiba [[1925]]. [[július 26.|július 26-án]]. Máig szülővárosában, Wismarban nyugszik, ahol eltemették.
113 ⟶ 114 sor:
 
=== Az aritmetikát és az elsőrendű logikát megalapozó művek ===
 
[[Fájl:Begriffsschrift Titel.png|thumb|right|250px|A ''Begriffsschrift'' címlapja]]
 
;Fogalomírás ([[1879]])