„Vízválasztó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Jelentőségük, szerepük: tévedés korr. + kieg. |
Felszíni és felszínalatti vízgyűjtő kérdése + elvi vízválasztó + történetiség |
||
1. sor:
[[File:Stroomgebied1.JPG|bélyegkép|Európai vízválasztók. Pirossal a tengerek vízgyűjtője közötti határok, kékkel a nagyobb folyók vízválasztói]]
[[File:America drainage basin map.svg|bélyegkép|Amerikai vízgyűjtő területek tengerek szerint. A színes területek határai a vízválasztók]]
[[File:Ocean drainage.png|bélyegkép|A kontinentális vízválasztók. Szürkével a világóceáni lefolyás nélküli területek]]
A '''vízválasztó''' két szomszédos vízfolyás, folyórendszer, tó, tenger vagy óceán [[vízgyűjtő terület]]e közötti határvonal, a terület vizei ettől a vonaltól két oldalra áramlanak a két vízgyűjtő mélyebben fekvő területei felé. A vízválasztó jelentőségét (pl. kontinentális vagy helyi vízválasztó) a vizsgált geomorfológiai egységek skálája határozza meg. Más értelemben – noha leggyakrabban a kettő egybeesik – megkülönböztethetünk felszíni és felszínalatti vizekre vonatkozó vízválasztót, ugyanis néhány esetben (pl. a [[Duna]] felső folyásánál) a felszíni csapadékvíz és a felszínalatti vizek más-más irányban, más-más vízgyűjtő mentén gyülekeznek. Általánosítva, geomorfológiai értelemben akkor is beszélhetünk vízválasztóról, ha valójában konkrét vízlefolyás nem, vagy csak alig történik (pl. sivatagok, ill. a [[Mars (bolygó)|Mars]] vagy más szilárd felszínű égitest esetében, vagy modellfelszínek vizsgálatakor). Ilyen esetben a vízválasztót az határozza meg, hogy a felszínen elfolyó víz elméletben hogyan folyna le. Geomorfológiai és hidrológiai értelemben nemcsak a vízválasztó konkrét helyzete, hanem helyzetének időbeli változása – geológiai időtartamokat tekintve vagy történelmi időtávlatban (pl. kaptúra) – is jelentőséggel bír.
==A vízválasztók fajtái==
| |||