„Alultápláltság” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
10. sor:
Megfelelő élelmiszer-fogyasztás esetén is felléphet az alultápláltság szervi okoknál fogva (pl. rágási/nyelési nehézségek), súlyos balesetet vagy műtétet követően. Az alultápláltság másik oka lehet a megnövekedett [[energiaszükséglet]] (pl. daganatos betegség, felfekvés, égés, láz stb. esetén), amikor az elfogyasztott élelmiszer nem tudja a szervezetet a szükséges tápanyagokkal ellátni.
Az alultápláltság következménye, hogy a szervezet előbb az energiaraktárait ([[zsírok]]), majd az építőelemeit ([[fehérjék]]) kezdi felemészteni. Ez kezdetben testtömegvesztéshez, majd csökkenő ellenálló-képességhez és rosszabb sebgyógyulási képességhez vezet. Súlyos alultápláltságról ''(sorvadás, cachexia)'' akkor beszélünk, ha a szervezetben már bizonyos tápanyaghiány (fehérje, vas, jód, vitaminok) is fellép, veszélyeztetve ezáltal a szervezet működését.
Külön említést érdemel a '''minőségi éhezés''', ami elsősorban a jóléti társadalmakat sújtja. A minőségi éhezés azt jelenti, hogy bár mennyiségben elegendő élelmet veszünk magunkhoz, ennek minősége azonban nem fedezi szervezetünk tápanyag-, vitamin- és [[ásványi anyag]] igényét.<ref>
== Alultápláltságot okozó betegségek ==
| |||