„Tamás bátya kunyhója” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
| név = Tamás bátya kunyhója
| alcím =
| eredeti cím = Uncle Tom'sTom’s Cabin
| fordító = [[Irinyi József]] (1853),<br /> [[Fésűs György]] (kb. 19. század vége),<br /> [[Darvai Mór]] (1903),<br /> [[Grigássy Éva]] (1951),<br /> [[Réz Ádám]] (1954),<br /> [[Benedek Marcell]]
| kép = UncleTomsCabinCover.jpg
11. sor:
| műfaj = regény
| kiadó = National Era (folytatásokban); John P. Jewett and Company (könyv alakban)
| kiadás dátuma = 1851. június 5-től (folytatások); 1852. március 20. (könyv)
| magyar kiadó =
| magyar kiadás dátuma =
17. sor:
}}
 
A '''''Tamás bátya kunyhója''''' [[Harriet Beecher Stowe]] amerikai írónő [[1852]]-ben kiadott rabszolgaság-ellenes regénye, amely „úgy tartozik hozzá az Egyesült Államokhoz, mint [[Petőfi Sándor|Petőfi]] költészete Magyarországhoz.”<ref name="Szerb579">{{cite book | author = [[Szerb Antal]] | title = A világirodalom története, hetedik kiadás | publisher = Magvető Könyvkiadó | location = Budapest | id = ISBN 963-14-1484-1 | pages = 579 }}</ref> Megjelenésekor mély hatást gyakorolt a feketék megítélésére és az Egyesült Államok-beli [[rabszolgaság]]ra, olyannyira, hogy felerősítette az [[amerikai polgárháború]] kirobbanásához vezető szembenállást.<ref>{{cite book | title = The Civil War in American Culture | author = Will Kaufman | publisher = Edinburgh University Press | year = 2006 | pages = 18}}</ref>
 
A [[Connecticut]]ban született Stowe, a Hartford Female Academy prédikátora, az [[abolicionizmus|abolicionista]] mozgalom<ref>Abolicionizmus: 1. tört a rabszolgaság eltörlését célzó mozgalom, főleg az USA-ban a 19. században. 2. vminek (pl. a prostitúciónak, [[halálbüntetés]]nek) az eltörlését célzó társadalmi mozgalom. (Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994)</ref> aktív tagja, a regényt Tamás bátya, a hosszas szenvedéseket átélt fekete rabszolga alakja köré építette fel. A [[szentimentális regény]] realista módon írja le a rabszolgaságot, és azt állítja, hogy a [[kereszténység|keresztény]] szeretet le tudja győzni még az olyan destruktív dolgokat is, mint az emberi lények rabszolgasorban tartása.<ref name="Sparknotes">''Uncle Tom's Cabin'' by Harriet Beecher Stowe, Spark Publishers, 2002, 19. oldal</ref><ref name="CompleteIdiot">''The Complete Idiot's Guide to American Literature'' by Laurie E. Rozakis, Alpha Books, 1999, 125. oldal</ref><ref name="Domestic Abolitionism">''Domestic Abolitionism and Juvenile Literature, 1830–1865'' by Deborah C. de Rosa, SUNY Press, 2003, 121. oldal</ref>