Wikipédia

„Szerkesztő:Aaytrem/próbalap” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Aaytrem (vitalap | szerkesztései)
92 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Aaytrem (vitalap | szerkesztései)
92 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{gyógyszer figyelmeztetés}}
{{gyógyszeresdoboz
| Kép = Bopindolol.png
| Méret = 180
| IUPACnév = 1-(terc-butilamino)-3-[(2-metil-1H-indol-4-il)oxi]propán-2-il benzoát
|smiles = CC1=CC2=C(N1)C=CC=C2OCC(CNC(C)(C)C)OC(=O)C3=CC=CC=C3
| ATCelőtag =C07
| ATCutótag =AA17
| PubChem= CID 44112
| DrugBank=DB08807
| CASszám = 69010-88-4
| ChemSpiderID = 40146
| C=23 | H=28 | N=2 | O=3
| MolekulaTömeg = 380.48 g/mol
| Alkalmazás = {{oral}}
| OlvadásPont = 152
| OlvadásMax = 153
}}
 
= Bopindolol =
A '''bopindolol''' (INN: Bopindololum) hosszú hatású, vízoldékony, nem szelektív [[Béta receptor blokkolók|béta-receptor blokkoló]] vegyület, amely enyhe [[intrinszik szimpatomimetikus aktivitás|szimpatomimetikus aktivitással]] (ISA) is rendelkezik. Membránstabilizáló hatást a terápiás koncentráció sokszorosát elérő töménységben sem mutat. Maga a vegyület [[prodrug]], a gyógyszerhatásért a májban keletkező aktív, hidrolizált metabolitja felelős.
 
A bopindolol (INN: Bopindololum) hosszú hatású, vízoldékony, nem szelektív béta-receptor blokkoló vegyület, amely enyhe szimpatomimetikus aktivitással (ISA) is rendelkezik. Membránstabilizáló hatást a terápiás koncentráció sokszorosát elérő töménységben sem mutat. Maga a vegyület prodrug, a gyógyszerhatásért a májban keletkező aktív, hidrolizált metabolitja felelős.
 
== Farmakokinetika ==
A bopindolol [[biohasznosulás|biohasznosíthatósága]] per os alkalmazás után 60-70%, plazmafelezési[[Felezési idő|plazma felezési ideje]] kb. 50 perc. A gyorsan keletkező aktív metabolit magas béta-receptor affinitása miatt, azonban a hatástartam hosszabb. Az aktív metabolit 60% kötődik a plazmafehérjékhetplazmafehérjékhez, [[megoszlási térfogat|megoszlási térfogata]] 200 liter. Állatkísérletek során kimutatták, hogy a bopindolol aktív metabolitja kis mértékben átjut az anyatejbe, humán adatok azonban nem állnak rendelkezésre.A beadott adag mintegy 50%-a a vesén keresztül választódik ki, elsősorban az aktív metabolit formájában.<ref name=spc>{{cite journal
| last = Sandonorm
A beadott adag mintegy 50%-a, elsősorban az aktív metabolit formájában, a vesén keresztül választódik ki.
| year = 2010
Hosszú hatástartama és ISA hatása miatt kevésbé valószínű a rebound jelenség megjelenésre a kezelés abbahagyása után.
| title = Alkalmazási előírat
}}</ref> Hosszú hatástartama és ISA hatása miatt kevésbé valószínű a [[rebound]] jelenség megjelenése a kezelés abbahagyása után.
 
== Farmakodinámia ==
A bopindolol hosszú hatású, vízoldékony, nem szelektív β-receptor blokkoló vegyület. Rendelkezik enyhe [[intrinszik szimpatomimetikus aktivitás|intrinszik szimpatomimetikus aktivitással]], membránstabilizáló hatása azonban magas koncentrációban sincs.<ref Aname=nagatomo>{{cite vegyületjournal egy
| prodrug,last a= hatást a májban keletkező aktív metabolitja fejti ki.Nagatomo
| first = T
Gátolja az emelkedett szimpatikus aktivitás hatását a szívre, csökkenti a szívfrekvenciát és a perctérfogatot. ISA hatása miatt nem befolyásolja lényegesen a nyugalmi szívfrekvenciát és perctérfogatot.
| year = 2001
A perifériás ellenállás csökkentésével hosszútávú vérnyomáscsökkentő hatást fejt ki.
| title = Bopindolol:pharmacological basis and clinical implications
| journal = Cardiovasc. Drug Rev.
| volume = 19
| pages = 9-24
| pmid = 11314603
| accessdate = 20131024
}}</ref>
A vegyület egy [[prodrug]], a hatást a májban keletkező aktív metabolitja fejti ki.<ref>{{cite journal
| last = Harron
| first = DW
| year = 1991
| title = Bopindolol. A review of its pharmacodynamic and pharmacokinetic properties and therapeutic efficacy
| journal = Drugs
| volume = 41
| pages = 130-49
| pmid = 1706984
| accessdate = 20131024
}}</ref><ref>{{cite journal
| last = Okuhira
| first = M
| year = 1993
| title = Beta-blocking action of bopindolol, a new beta-blocker, and its active metabolites in open chest dogs
| journal = Arch. Int. Pharmacodyn. Ther.
| volume = 323
| pages = 5-15
| pmid = 7902696
| accessdate = 20131024
}}</ref>
 
Gátolja az emelkedett szimpatikus aktivitás hatását a szívre, csökkenti a [[szívfrekvencia|szívfrekvenciát]] és a [[perctérfogat|perctérfogatot]], ezáltal mérsékli a szív oxigén igényét, csökkentve az [[Angina pectoris|anginás rohamok]] számát. A perifériás ellenállás csökkentésével hosszútávú vérnyomáscsökkentő hatást fejt ki.<ref>{{cite journal
| last = Zsáry
| first = A
| year = 1991
| title = Bopindolol vérnyomáscsökkentő hatása enyhe és középsúlyos hypertoniás betegekben
| journal = Orvosi Hetilap
| volume = 132
| pages = 2149-51
| pmid = 1681490
| accessdate = 20131024
}}</ref>
 
==Hatásmechanizmus==
Az bopindolol gátolja az [[adrenalin]] és [[noradrenalin]] kötődését a szívben található β<sub>1</sub> receptorokhoz, melynek következtében csökken a szívfrekvencia és a vérnyomás.<ref>{{cite journal
| last = Aellig
| first = WH
| year = 1986
| title = Clinical pharmacological studies with the long-acting beta-adrenoceptor blocking drug bopindolol
| journal = J Cardiovasc Pharmacol
| volume = 8
| pages = S12-5
| pmid = 2439811
| accessdate = 20131024
}}</ref><ref name=nagatomo /> Kisebb mértékben kötődik a [[juxtaglomeruláris apparátus|juxtaglomeruláris készülékben]] található β<sub>2</sub> receptorokhoz, ezáltal csökkenti a [[renin]] szekréciót, gátolva az [[angiotenzin II]] és [[aldoszteron]] termelést, aminek következtében csökken az angiotenzin II okozta érösszehúzódás intenzitása és az aldoszteron okozta vízvisszatartás.<ref>{{cite journal
| last = Proakis
| first = AG
| year = 1989
| title = Effect of bopindolol on renin secretion and renal excretory function in rats
| journal = J Cardiovasc Pharmacol
| volume = 13
| pages = 862-9
| pmid = 2484080
| accessdate = 20131024
}}</ref>
== Javallat ==
A bopindolol alkalmazható [[hipertónia]] kezelésére monoterápiában vagy más vérnyomás csökkentő szerekkel társítva.<ref>{{cite journal
| last = Török
| first = E
| year = 1990
| title = Antihypertensive effect of bopindolol: a multi-centre study
| journal = Drugs
| volume = 4
| pages = 458-60
| pmid = 1979635
| accessdate = 20131024
}}</ref> Ugyanakkor használható stabil [[angina pectoris]] profilaktikus kezelésére is.<ref>{{cite journal
| last = Carboni
| first = GP
| year = 1991
| title = Bopindolol in chronic stable angina pectoris: duration and extent of antianginal action
| journal = Br. J. Clin. Pharmacol.
| volume = 32
| pages = 755-7
| pmid = 1685090
| accessdate = 20131024
}}</ref>
 
== Ellenjavallat ==
A bopindolol - a többi β-blokkolóhoz hasonlóan - a szisztémás artériás nyomás, a szívfrekvencia és a kontraktilitás csökkentése révén mérsékli a szív oxigén igényét. A szívfrekvencia csökkentése révén a myocardium károsodott vérellátású részeinek a perfúzióját, ill. oxigén-ellátását is javítja a diasztole idejének megnyújtásával. Ezért angina pectorisban csökkenti a rohamok számát és növeli a beteg fizikai teljesítőképességét.
A bopindolol ellenjavallt olyan betegeknél akiknél [[Szívelégtelenség|dekompenzált szívelégtelenség]], [[asztma]], [[cor pulmonare]], [[sick sinus szindróma]] vagy [[atrio-ventrikuláris blokk]] található a kórelőzményben.
 
==Gyógyszerkölcsönhatás==
A bopindolol más [[Antihipertenzív szerek|antihipertenzív szerekkel]] történő együttadása során, az additív hatás miatt, [[hipotónia]] jelentkezhet, ezért együttadáskor fontos a megfelelő dózis kiválasztása. Ellenjavallt a bopindolol együttadása i.v. [[kálcium csatorna blokkolók|kálcium csatorna blokkolókkal]], mivel nő a bradycardia és AV-blokk veszélye. A [[monoamino-oxidáz gátlók|MOA-gátlók]] növelik a katekolaminok szintjét, ezért ezek együttadása bopindolollal ellenjavalt. A [[Nitrát (egyértelműsítő lap)|nitrátok]], [[altatók|hipnotikumok]], [[antidepresszáns|antidepresszánsok]], valamint [[Enzim|enzim-inhibitorok]] ([[cimetidin]]) fokozzák a bopindolol antihipertenzív hatását, együttadásuk növeli a hipotónia kialakulásának veszélyét, míg a [[szimpatomimetikum|szimpatomimetikumok]], egyes [[Nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek|nem-szteroid gyulladáscsökkentők]] ([[indometacin]]), illetve [[Enzim|enzim induktorok]] ([[rifampicin]], [[Barbiturát|barbiturátok]]) csökkentik a bopindolol hatását, együttadásuk hipertóniához vezethet.<ref name=spc />
 
== Hatásmechanizmus ==
== Javallat ==
== Ellenjavallat ==
== Mellékhatások ==
A bopindolol mellékhatásai elsősorban a kardio-vaszkuláris rendszert érintik, okozhat [[bradycardia|bradycardiát]], [[Szívelégtelenség|szívelégtelenséget]], [[szívritmuszavar|szívritmuszavart]], [[hipotónia|hipotóniát]], perifériás keringési zavarokat. A kezelés során előfordulhat még szédülés, fejfájás, fáradékonyság, ritkán allergiás bőrelváltozás.<ref name=spc />
 
== Túladagolás ==
Nagymértékű túladagolás esetén a bopindolol bradycardiát, AV-blokkot, hipotóniát, keringési elégtelenséget okoz. Ezek kezelésére szükséges a beteg monitorizálása (légzési-, keringési paraméterek, vesefunkció, elektrolitok) valamint a fel nem szívódott gyógyszer eltávolítása gyomormosással. A bradycardiát és AV-blokk esetén [[atropin]], vagy ha ez hatástalan, [[pacemaker]] javasolt. A keringési elégtelenség [[glukagon|glukagonnal]] kezelhető. A β-blokád áttörésére [[izoprenalin]] vagy [[dobutamin]] használható.<ref name=spc />
== Toxicitás ==
 
 
 
== Készítmények ==
SANDONORM
 
==Források==
{{reflist|2}}
 
==További információk==
* Fürst Zsuzsanna (szerk.), Gyires Klára, ''A farmakológia alapjai'', Medicina Könyvkiadó Zrt, 2011, ISBN: 9789632263423
* Brunton L.L., Chabner B.A., Knollmann B.C., ''Goodman and Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics, Twelfth Edition'', The McGraw-Hill Companies, Inc, 2011, ISBN 978-0-07-162442-8
 
{{BétaBlokkolók}}
 
[[Kategória: ATC C07]]
 
[[Kategória: Szívritmuszavarok kezelésére használt gyógyszerek]]
 
[[Kategória: Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek]]
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
 
4.1 Terápiás javallatok
 
- Hipertónia kezelése monoterápiaként vagy szükség esetén egyéb antihipertenzív szerrel kombinálva.
- Stabil angina pectoris preventív kezelése. Alkalmazható monoterápiaként vagy egyéb antianginás gyógyszerekkel kombinálva.
 
4.3 Ellenjavallatok
 
- A készítmény hatóanyagával vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
- Rutin terápiára rezisztens dekompenzált szívelégtelenség,
- Cor pulmonale,
- Klinikailag jelentős bradycardia,
- II. és III. fokú AV-block,
- Asthma bronchiale,
- (Cardiogén) sokk,
- Sick sinus szindróma.
- Egyidejű MAO-inhibitor kezelés (lásd 4.5 pont),
- Intravénás kalcium antagonista egyidejű alkalmazása (lásd 4.5 pont).
 
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
 
Kezdődő vagy manifeszt szívelégtelenségben szenvedő beteget Sandonorm tablettával történő kezelés előtt megfelelően kompenzálni kell.
 
Enyhe ISA hatásának köszönhetően általában nem befolyásolja számottevően a légzésfunkciót bronchospasmusra hajlamos krónikus obstruktív tüdőbetegek esetében sem. Ennek ellenére, egyéb β blokkolókhoz hasonlóan ilyen hatása egyértelműen nem zárható ki és adása ellenjavallt olyan betegeknek, akiknek kórelőzményében asthma bronchiale szerepel. Amennyiben bronchoconstrikció lépne fel, megfelelő bronchodilatator therápia (β2-agonista, teofillin származék) szükséges.
 
Narkózis során a bopindolollal kezelt beteg szoros monitorozása szükséges. Elektív műtétek esetében a narkózis előtt a bopindolol kezelés fokozatos leépítése (figyelemmel a hosszú hatástartamra) mérlegelendő, sz.e. a műtét idejére rövid hatású β-blokkoló adható. Enyhe ISA hatásából és hosszú hatástartamából kifolyólag a terápia hirtelen felfüggesztését követően kisebb valószínűséggel alakul ki "rebound" jelenség, mint egyéb β-blokkolók esetében.
 
Phaeochromocytomában kizárólag α1-blokkolóval együtt alkalmazható.
 
Bár a perifériás keringést ISA hatása révén kevésbé rontja, mint az ISA nélküli β-blokkolók, súlyos perifériás érbetegségben adása kerülendő. Korábban már fennálló (esetleg csak látens) perifériás érbetegség tüneteit fokozhatja (paraesthesia, végtagok lehűlése).
 
Veseelégtelenség esetén a vesefunkciót általában nem rontja, az ilyen betegek szorosabb követése azonban indokolt. A gyógyszer dózisa a vesefunkciótól függ (lásd 4.2 pont).
 
Diabeteses betegek szénhidrát anyagcseréjét jelentősen nem befolyásolja, elfedheti azonban a hypoglykaemia okozta tachycardiát (csak az izzadás marad meg tünetként).
 
Jóllehet a Sandonorm hosszú hatású gyógyszer, hirtelen elhagyása - különösen anginás betegek esetében - kerülendő. A gyógyszert fokozatosan, szigorúbb ellenőrzés mellett vonjuk el. Ellenkező esetben az anginás tünetek súlyosbodhatnak, myocardialis infarktus alakulhat ki.
 
Sebészi beavatkozás előtt az aneszteziológust tájékoztatni kell a bopindolol alkalmazásáról.
Mindazonáltal, bizonyos esetekben hasznos lehet a műtétet megelőzően alkalmazott β-blokkoló kezelés: a műtéti stresszhatás következtében fellépő szimpatikus túlsúly arritmogén és akut koronária insufficienciát előidéző hatását ellensúlyozhatja. Amennyiben ilyen megfontolásból β-blokkoló terápiában részesül a beteg, csekély negatív inotrop hatással rendelkező anesztetikumot kell választani a myocardialis depresszió rizikójának csökkentése érdekében.
 
Nagyon ritkán a fennálló enyhe atrioventriculáris ingerületvezetési zavar súlyosbodhat és AV-blokk alakulhat ki.
 
A Sandonorm tabletta laktóz-monohidrátot tartalmaz, ezért a ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, Lapp laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
 
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
 
A Sandonormnak és egyéb antihipertenzív gyógyszereknek a magas vérnyomásra kifejtett hatása általában additív, ezért - hipotónia elkerülése céljából - körültekintéssel kell kombinációban alkalmazni. Mindazonáltal az antihipertenzív gyógyszerek hatásainak additív jellege eredményesebb vérnyomás kontrollt eredményez.
 
Együttadása ellenjavallt:
- Iv. adott kalcium-antagonistával (lásd 4.3 pont);
- MAO-inhibitorral (lásd 4.3 pont).
 
Óvatosan adható:
- Nitrátokkal (hipotónia veszélye);
- Egyéb antihipertenzívumokkal /főleg guanetidin, rezerpin, α-metildopa, klonidin, guanfacin típusúak/ (hipotónia és/vagy bradycardia veszélye);
- Bopindolollal kombinációban adott klonidin vagy guanfacin hirtelen elhagyásakor a rebound súlyosabb lehet, ezért a kombinációból előbb a β-blokkolót kell leépíteni;
- Per os antiarrithmikumokkal, verapamil- és diltiazem típusú kalcium-antagonistákkal, paraszimpatomimetikumokkal (hipotónia, bradycardia, AV-blokk veszélye);
- Digitálisz glikozidokkal (bradycardia, ingerület-vezetési zavar veszélye; a digitálisz pozitív inotrop hatását nem befolyásolja);
- Egyéb negatív inotrop, kronotrop és dromotrop hatású szerekkel (a felsorolt hatások fokozódása);
- Ergot-alkaloidokkal (periferiás ischaemia alakulhat ki);
- Központi idegrendszerre ható szerekkel /pl. hipnotikumok, trankvillánsok, tri- és tetraciklikus antidepresszánsok, neuroleptikumok/ és alkohollal (hipotónia veszélye);
- Narkotikumokkal (kardiodepresszív hatás);
- α- és β-mimetikus hatással rendelkező szimpatomimetikumokkal (hipertónia, kifejezett bradycardia, esetleges szívmegállás veszélye);
- β2-szimpatomimetikumokkal (kölcsönös hatásgyengülés);
- nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel (pl. indometacin), - antihipertenzív hatás csökkenhet;
- orális antidiabetikumokkal, inzulinnal (bár ISA pozitív β-blokkoló lévén kisebb valószínűséggel ugyan, de hypoglykaemiás hatásukat fokozhatja, továbbá a hypoglykaemia okozta tachycardiát elfedheti, így csak az izzadás marad meg tünetként);
- enzim-gátlók (pl.: cimetidin) a β-blokkolók hepatikus metabolizmusának módosítása révén azok plazmaszintjét emelhetik, így hatásuk fokozódhat;
- enzim-induktorok (pl.: rifampicin, barbiturátok) a β-blokkolók plazmaszintjének csökkentése révén azok hatását csökkenthetik;
- az alkohol potencírozhatja a β-blokkolók szedatív mellékhatását.
 
4.6 Terhesség és szoptatás
 
Állatkísérletekben a bopindolol nagy adagjai (300 mg/ttkg/nap) mellett sem észleltek fertilitásra gyakorolt vagy teratogén hatást.
Terhes nőkön történő alkalmazásra nincs megfelelő adat a bopindolol tekintetében. A Sandonorm 1 mg tablettát a terhesség ideje alatt nem szabad alkalmazni, csak akkor, ha erre egyértelműen szükség van.
Egyéb β -blokkolók terhesség alatt történő adásával kapcsolatban beszámoltak fokozott méhizomzat-aktivitásról, csökkent placentáris véráramlásról, a magzati növekedés elmaradásáról, magzati bradycardiáról, hypoglikaemiáról, a közlések azonban ellentmondásosak. Jelentős magzati károsodással egyértelmű összefüggést nem állapítottak meg.
 
A szülés várható időpontja előtt 48-72 órával fel kell függeszteni a Sandonorm adását annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az újszülöttnél jelentkező bradycardia, hipotónia, illetve hypoglikaemia. Ha ez nem lehetséges, akkor az újszülöttet a születést követően 48-72 óráig alapos megfigyelés alatt kell tartani.
 
Állatkísérletekben kimutatták, az aktív metabolit kis mennyiségben átjut az anyatejbe. Szoptató nőkön történő alkalmazásra nincs megfelelő adat a bopindolol tekintetében. A Sandonorm 1 mg tablettát a szoptatás ideje alatt nem szabad alkalmazni, csak akkor, ha erre egyértelműen szükség van.
 
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
 
A Sandonorm a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket - különösen a kezelés elején, ill. alkohol egyidejű fogyasztásakor - hátrányosan befolyásolhatja, ezért a szükséges tilalom mértékét az észlelt mellékhatások tükrében egyedileg kell meghatározni.
 
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
 
A bopindolol általában jól tolerálható, az esetlegesen előforduló mellékhatások enyhék és átmenetiek, hasonlóak egyéb β-blokkoló gyógyszereknél észlelhetőkhöz.
 
A Sandonorm-ról nem áll rendelkezésre olyan modern klinikai dokumentáció, mely felhasználható lenne a nemkívánatos hatások gyakoriságának meghatározására, a legtöbb mellékhatásról nincsenek megfelelő adatok az incidencia kiszámításához.
 
Idegrendszeri betegségek és tünetek:
Fáradékonyság, szédülés, fejfájás, ritkábban paraesthesia fordulhat elő.
 
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek:
Bradycardia,
Szívelégtelenség, palpitáció, szívritmuszavarok, szívtáji fájdalom.
Igen ritkán ingerületvezetési zavarok.
 
Érbetegségek és tünetek:
Posturalis hipotónia (esetenként syncopéval),
Raynaud szindróma,
Korábban fennálló perifériás keringési zavarok esetén gangraena.
 
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek:
Nagyon ritkán előfordulhat effort dyspnoe, még ritkábban bronchospazmus /ismert obstruktiv tüdőbetegség nélkül is !/, esetenként rhinitis.
 
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei:
Ritkán különböző allergiás bőrelváltozások: bőrpír, urticaria.
 
A Sandonorm szedését abba kell hagyni, amennyiben a fenti tünetek bármelyike tartósan fennáll, és annak oka nem tisztázható egyértelműen.
 
4.9 Túladagolás
 
Tünetei: Kísérletes körülmények között 40 mg dózisig jelentősebb mellékhatást nem észleltek. Nagymértékű túladagolás, fokozott egyéni érzékenység esetén bradycardia, AV-blokk, hipotónia, keringési elégtelenség a várható tünetek.
A kezelésnek - többek között - magába kell foglalnia a beteg intenzív észlelését (keringési, légzési paraméterek, vesefunkció, vércukor és szérum elektrolitok), valamint a szokásos aspecifikus kezelést: a gyógyszer mielőbbi eltávolítása gyomormosással, aktív szén adása.
Bradycardia és AV-blokk esetében 0,5-1 mg (sz.e. nagyobb dózis) atropin iv., ennek hatástalansága esetén ideiglenes pacemaker javasolt. Keringési elégtelenség esetén a β-receptokat megkerülő hatású, az intracelluláris cAMP szintet emelő szer adása javasolt: glukagon 8-10 mg iv. bolusban, amelyet 1 óra múlva szükség esetén meg lehet ismételni. A kezelés ezután sz.e. 1-3 mg/óra sebességű glukagon infúzióval folytatható.
Megkísérelhető a kompetitív β-blokád áttörése izoprenalin (0,5-5 μg/perc - maximum 30 μg/perc) vagy dobutamin (2,5-10 μg/ttkg/perc - max: 40 μg/ttkg/perc) infúzióval is.
Nagy receptoraffinitása miatt az akut toxicitási tünetek dialízissel nem befolyásolhatók.
 
 
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
 
A mutagenitásra vonatkozó összes vizsgálat negatív volt.
A bopindolol nem növelte a tumorok előfordulásának gyakoriságát egereknél 1,5 évig történő adagolás alatt, illetve patkányoknál 2 évig történő adagolás alatt.
Teratogén hatás nem jelentkezett patkányokon illetve nyulakon végzett kísérletek során. Embriotoxikus hatást patkányoknál csak az anyaállatra nézve toxikus adagok (300 mg/kg/nap) mellett észleltek.
Az utódok fertilitása nem változott.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkesztő:Aaytrem/próbalap”