„Hadsereggel nem rendelkező országok” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{munkaváltozat}}
[[Fájl:List of countries without armed forces.svg|bélyegkép|jobbra|350px|{{jelmagyarázat|#47828f|Hadsereg nélküli országok}}
{{jelmagyarázat|#5f8f47|Állandó hadsereggel nem rendelkező, de korlátozott katonai erőt fenntartó országok}}]]
A [[Föld]] huszonkét független [[állam]]a nem rendelkezik állandó [[hadsereg]]gel, közülük hat tart fenn tevékenységében korlátozott (fél)katonai erőt, tizenhatnak pedig semmilyen katonai szervezete nincs.
 
A hadsereg nélküli országok között vannak olyan függetlenné vált gyarmatok, amelynek védelmét egykori anyaországuk vállalta magára (pl. [[Palau]] vagy [[Szamoa]]); olyan törpeállamok, amelyek hosszú ideje jó viszonyban állnak szomszédaikkal (pl. [[Andorra]], [[Monaco]]); és olyan államok, ahol a katonaság intézményét annak erőszakos politikai szerepe miatt vizsgálták felül (pl. [[Costa Rica]], [[Haiti]]).
A listán szereplő egyes országok demilitarizáltak, de minden ország nem-militarizált.<ref>{{citweb |url=https://web.archive.org/web/20120211134805/http://www.demilitarisation.org/Countrieswithoutarmy.htm |szerző= |cím=Non-militarization |weblap= |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.demilitarisation.org/IMG/pdf/Zenko-NDL-Christophe_Barbey.pdf |szerző=Christophe Barbey |cím=Peace Zones, Non-militarization and the future of humankind |weblap=demilitarisation.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 |formátum=PDF }}</ref>
 
Két olyan ország van, amelynek alkotmánya csak háború esetén engedélyezi állandó hadsereg felállítását: Costa Rica és [[JapánPanama]]. helyzeteA különleges:[[második azvilágháború]] államután [[Japán]] alkotmányában lemondott a hadviselés jogáról, de fenntart egy „háborús potenciállal nem bíró” szárazföldi, tengeri és légi csapatokat is magában foglaló, jelentős létszámú és jól felszerelt [[Önvédelmi Erőt]], ezért a listán nem szerepel (bővebben [[Hadsereggel nem rendelkező országok#A Japán Önvédelmi Erő|lásd itt]]).<ref name="japán">{{citweb |url=http://news.bbc.co.uk/2/hi/asia-pacific/1568479.stm |szerző= |cím=Q&A: Japan's Self Defence Force |weblap=news.bbc.co.uk |dátum=2001-09-28 |nyelvkód=en |kiadó=BBC |elér=2013-10-23 }}</ref>
 
A listán szereplő egyes országok [[demilitarizáció|demilitarizáltak]], de minden ország nem-militarizált.<ref>{{citweb |url=https://web.archive.org/web/20120211134805/http://www.demilitarisation.org/Countrieswithoutarmy.htm |szerző= |cím=Non-militarization |weblap= |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.demilitarisation.org/IMG/pdf/Zenko-NDL-Christophe_Barbey.pdf |szerző=Christophe Barbey |cím=Peace Zones, Non-militarization and the future of humankind |weblap=demilitarisation.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 |formátum=PDF }}</ref>
 
==Semmiféle katonai erővel nem rendelkező országok==
26 ⟶ 27 sor:
|-
!scope=row| {{zászlóország|Dominikai Közösség}}
|Területi védelméért a [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') felelős. (Bővebben lásd [[Hadsereggel nem rendelkező országok#A Regionális Biztonsági Rendszer|itt]].) Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják.
|align=center|<ref name="RSS">{{citweb |url=http://www.state.gov/p/wha/rls/70686.htm |szerző= |cím=Treaty Establishing the Regional Security System (1996) |weblap=state.gov |dátum=1996-03-05 |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-24 }}</ref><ref name="resdal.org">{{citweb |url=http://www.resdal.org/atlas/atlas10-ing-09-the-caribbean.pdf |szerző= |cím=The Caribbean |weblap=resdal.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-28 |formátum=PDF }}</ref>
|-
!scope=row| {{zászlóország|Grenada}}
|Az országnak az 1983-as [[grenadai invázió|amerikai invázió]] óta nincs hadserege. Területi védelméért a [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') felelős. (Bővebben lásd [[Hadsereggel nem rendelkező országok#A Regionális Biztonsági Rendszer|itt]].) Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják. A Grenadai Királyi Rendőrség rendelkezik egy különleges osztaggal.
|align=center|<ref name="RSS" /><ref name="resdal.org" /><ref>{{citlib| szerző=Humberto García Muñiz |cím=Boots, Boots, Boots |alcím=Intervention, Regional Security and Militarization in the Caribbean, 1979-1986 |közreműködők= |hely=Río Piedras |kiadó=Caribbean Project for Justice and Peace |év=1986 |isbn= |url=http://www.academia.edu/706367/Boots_Boots_Boots_Intervention_Regional_Security_and_Militarization_in_the_Caribbean_1979-1986 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.country-data.com/cgi-bin/query/r-3378.html |szerző= |cím=Caribbean Islands - Controversial Security Issues |weblap=coutry-data.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-24 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://rgpf.gd/index.php?option=com_content&view=article&id=13:allocation-of-responsibilitites&catid=7:organization-structure&Itemid=4 |szerző= |cím=Allocation of Responsibilities |weblap=rgpf.gd |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-24 }}</ref>
|-
58 ⟶ 59 sor:
|-
!scope=row| {{zászlóország|Saint Lucia}}
|Területi védelméért a [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') felelős. (Bővebben lásd [[Hadsereggel nem rendelkező országok#A Regionális Biztonsági Rendszer|itt]].) Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják. A Saint Lucia-i Királyi Rendőrségen belül működik a parti őrség (''Coast Guard'') és egy különleges szolgálati egység (''Special Services Unit''), utóbbi tagjai félkatonai kiképzést kapnak.
|align=center|<ref name="RSS" /><ref name="resdal.org" /><ref>{{citweb |url=http://www.state.gov/j/drl/rls/hrrpt/2010/wha/154518.htm |szerző= |cím=2010 Human Rights Report: Saint Lucia |weblap=state.gov |nyelvkód=en |kiadó=Bureau of Public Affairs, U.S. Department of State |elér=2013-10-28 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.humanrightsinitiative.org/programs/aj/police/intl/docs/police_accountability_paper_gomes.pdf |szerző=Carolyn Gomes |cím=Police Accountability in the Caribbean: Where Are the People? |weblap=humanrightsinitiative.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-28 |formátum=PDF }}</ref>
|-
!scope=row| {{zászlóország|Saint Vincent és a Grenadine-szigetek}}
|Területi védelméért a [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') felelős. (Bővebben lásd [[Hadsereggel nem rendelkező országok#A Regionális Biztonsági Rendszer|itt]].) Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják. Az ország parti őrsége a rendőrség szervezetén belül működik, de a [[rendfokozat]]ok a [[Brit Királyi Haditengerészet]] rendszerén alapulnak; 1994-ig a parancsnokok is brit tengerésztisztek voltak.
|align=center|<ref name="RSS" /><ref name="resdal.org" /><ref>{{citweb |url=http://www.security.gov.vc/index.php?option=com_content&view=article&id=42&Itemid=51 |szerző= |cím=History |weblap=security.gov.vc |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-31 }}</ref>
|-
87 ⟶ 88 sor:
A [[palau]]i államvezetés a két másik függetlenség előtt álló terület képviselőivel egy időben tárgyalt a társulási egyezményről, de az ország polgárai azt hét népszavazáson is elvetették.<ref>{{citper |szerző= |cím=Banning Nuclear Weapons: How Many Times Must a People Say No? |periodika=Cultural Survival Quarterly |év=1987 |hónap=tavasz |évfolyam=11 |szám=1 |oldal= |url=http://www.culturalsurvival.org/publications/cultural-survival-quarterly/micronesia/banning-nuclear-weapons-how-many-times-must-peop |doi= }}</ref> A legnagyobb ellenállás a nukleáris fegyverek esetleges odatelepítésével szemben alakult ki: Palau [[1981]]-ben elfogadott alkotmánya – a világon elsőként – gyakorlatilag kitiltotta a [[ABC-fegyverek|nukleáris, biológiai és vegyi fegyvereket]] és hulladékaikat az ország területéről azzal, hogy bármilyen velük kapcsolatos tevékenységet a szavazók ¾-ének jóváhagyásához kötött (II. cikk. 3. § és XIII. cikk. 6. §).<ref>{{citweb |url=http://www.palauembassy.com/Documents/ConstitutionE.pdf |szerző= |cím=Constitution of the Republic of Palau |weblap=palauembassy.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-26 |formátum=PDF }}</ref> A kialakuló jogi viták során a Palaui Fellebbviteli Bíróság elfogadta, hogy a szövegben a nukleáris anyagok ''használata'' a lehető legtágabban értendő, vagyis az amerikai hadsereg atommeghajtású járművei sem léphetnek be az ország területére népszavazás nélkül.<ref name="Bennardo">{{citper |szerző=Kevin Bennardo |cím=The Rights and Liberties of the Palau Constitution |periodika=Asian-Pacific Law & Policy Journal |év=2011 |hónap= |nap= |évfolyam=12 |szám=2 |oldal=1-122. |url=http://blog.hawaii.edu/aplpj/files/2011/11/APLPJ_12-2_Bennardo_Final.pdf |doi= }}</ref> A nyolcadik népszavazás kiírása előtt a törvényhozás egy alkotmány-kiegészítést terjesztett a szavazók elé, amely a COFA-val kapcsolatban felfüggesztette az alaptörvény ellentmondó rendelkezéseit. Az alaptörvény szerint egy kiegészítés elfogadásához egyszerű többség is elegendő az ország közigazgatási egységeinek (''államainak'') ¾-ében, amit a szöveg meg is kapott. Ezzel a COFA elfogadásához már nem kellett a szavazók ¾-ének beleegyezése az [[1993]]. [[november 9.|november 9]]-én tartott népszavazáson, így Palau a voksolók 68%-ának jóváhagyásával [[1994]]-ben független országgá és egyben az USA társult államává vált.<ref name="Bennardo" /><ref>{{citweb |url=http://www.doi.gov/oia/reports/Chapter-6-Republic-of-Palau.cfm |szerző= |cím=A Report on the State of the Islands, 1997 - Chapter 6: Republic of Palau |weblap=doi.gov |nyelvkód=en |kiadó=Office of Insular Affairs, U.S. Department of the Interior |elér=2013-10-26 }}</ref>
 
===A Regionális Biztonsági Rendszer===
A [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') az [[Amerikai Egyesült Államok]] ösztönzésére jött létre a [[hidegháború]] alatt, [[1982]]-ben.<ref>{{citlib| szerző=Patsy Lewis |cím=Surviving Small Size |alcím=Regional Integration in Caribbean Ministates |hely=Mona |kiadó=University of the West Indies Press |év=2002 |isbn=9789766401160 |url=http://books.google.hu/books?id=3GTcO_x9mg4C&pg=PA66 |oldal=66-67 }}</ref> A [[Kis-Antillák]] négy országa: [[Antigua és Barbuda]], a [[Dominikai Közösség]], [[Saint Lucia]], [[Saint Vincent és a Grenadine-szigetek]], valamint a náluk nagyobb területű és népességű [[Barbados]] között. A felek többek között kölcsönös katonai segítségnyújtásra kötelezték el magukat.{{jegyzet|Az egyezmény kiterjed még a rendfenntartás (csempészet, bevándorlás, vízirendészet, vámszedés, katasztrófavédelem) és a környezetvédelem (szennyezés, halállomány) területeire.}}<ref>{{citweb |url=http://www.rss.org.bb/about-us/functions-of-the-rss.aspx |szerző= |cím=Purposes and Functions of the RSS |weblap=rss.org |nyelvkód=en |kiadó=Regional Security System |elér=2013-10-31 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.guyana.org/Speeches/ishmael_102902.html |szerző=Odeen Ishmael |cím=Approaches on Security in the Caribbean Region. Statement by Ambassador Odeen Ishmael of Guyana at the Meeting of the Committee on Hemispheric Security of the OAS Washington DC, 29 October 2002 |weblap=guyana.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-31 }}</ref> Az egyezményhez [[1983]]-ban csatlakozott [[Saint Kitts és Nevis]], majd [[1985]]-ben [[Grenada]].<ref>{{forrcitweb |url=http://www.apnewsarchive.com/1985/Grenada-Joins-Eastern-Caribbean-Security-System/id-e552fba18fd5aff2f3eb9bf2e8d59330 |szerző=Dan Sewell |cím=Grenada Joins Eastern Caribbean Security System |weblap=apnewsarchive.com |nyelvkód=en |kiadó=Associated Press |elér=2013-11-26 }}</ref> Az RSS [[1996]]-ban öltött szervezeti formát, addig az alapítók által 1982-ben elfogadott, majd [[1992]]-ben felújított [[memorandum]] keretén belül működött.<ref>{{citweb |url=http://www.rss.org.bb/about-us/history.aspx |szerző= |cím=History |weblap=rss.org |nyelvkód=en |kiadó=Regional Security System |elér=2013-10-31 }}</ref>
 
Az RSS tagállamai közül jelenleg négynek nincs állandó hadserege: Dominikai Közösség, Grenada, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek. A memorandum elfogadása után, [[1983]]-ban amerikai pénzügyi támogatással különleges egységeket hoztak létre az RSS-államok rendőrségein belül.<ref>{{citlib| szerző=Anthony Payne & Paul K. Sutton |cím=Modern Caribbean Politics |hely=Baltimore |kiadó=Johns Hopkins University Press |év=1993 |isbn=9780801844355 |url=http://books.google.hu/books?id=qJMlv8Q1jX4C&pg=PA284 |fejezetszerző= |fejezetcím= |oldal=284 }}</ref> Ezek az egységek félkatonai kiképzést kapnak, és az országhatárokon túli bevetésükre is volt példa mind természeti katasztrófák, mind politikai krízisek idején, elsőként Grenada 1983-as inváziója során az amerikai csapatok mellett (a hadműveletben Antigua és Barbuda, Barbados, a Dominikai Közösség, Jamaica, Saint Lucia és Saint Vincent különleges egységei vettek részt).<ref>{{citlib| szerző=Michael McClintock |cím=Instruments of Statecraft |alcím=U.S. Guerilla Warfare, Counterinsurgency, and Counterterrorism, 1940-1990 |hely= |kiadó=Pantheon Books |év=1992 |isbn= |url=http://www.statecraft.org/chapter17.html |fejezetcím=Watching the Neighbors: Low-Intensity Conflict in Central America |oldal= }}</ref>
110 ⟶ 111 sor:
|-
!scope=row| {{zászlóország|Mauritius}}
|[[1968]]-as függetlenné válása óta nincs állandó hadserege. A rendőrség keretén belül a rohamrendőrség (''Special Supporting Unit'') és a parti őrség (''National Coast Guard'') mellett működik egy egység (''Special Mobile Force'', SMF), amelynek feladata az ország „bel- és külbiztonságának szavatolása”. A SMF a brit hadsereg [[1960]]-as kivonása után második világháborús veteránokból és rendőrökből kialakított, ezer főt számláló motorizált zászlóalj, egy hadmérnök és két páncélozott osztaggal; az ide jelentkező önkéntesek kiképzése katonai jellegű. Az évek során Mauritius biztonsági erőit a [[Szovjetunió]], az [[Egyesült Királyság]], [[Franciaország]] és [[India]] is felszereléssel és kiképzőtisztekkel segítette.
|
|align=center|<ref>{{citweb |url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/mp.html |szerző= |cím=The World Factbook - Mauritius |weblap=cia.gov |nyelvkód=en |kiadó=Central Intelligence Agency |elér=2013-11-23 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://police.gov.mu/English/Organisation/Branches/Pages/Special-Mobile-Force.aspx |szerző= |cím=Special Mobile Force |weblap=police.gov.mu |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-23 }}</ref><ref>{{citlib| szerző=Alexandra Richards |cím=Mauritius |alcím= |közreműködők= |hely=Chalfont St. Peter |kiadó=Bradt Travel Guides |év=2012 |isbn=9781841624105 |url=http://books.google.hu/books?id=JnIb2OCzDvEC&pg=PA28 |oldal=28 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.mongabay.com/history/mauritius/mauritius-foreign_military_assistance_8123.html |szerző= |cím=Mauritius - Foreign Military Assistance |weblap=mongabay.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-23 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://news.xinhuanet.com/english/africa/2013-10/02/c_132769196.htm |szerző= |cím=Mauritius, India hold joint military exercise |weblap=xinhuanet.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-23 }}</ref>
|align=center|
|-
!scope=row| {{zászlóország|Monaco}}
|[[2002]]-ben megkötött barátsági szerződésük értelmében a [[Franciaország hadereje|francia hadsereg]] tevékenykedhet Monaco területén, amennyiben a két ország biztonságát veszély fenyegeti. Ha a monacói kormányzat még a helyén van, a beavatkozáshoz a [[Monaco uralkodóinak listája|herceg]] engedélye szükséges. Monaco két katonainak minősíthető alakulattal rendelkezik. A herceg személyének és lakhelyének, valamint az ország bírói testületének védelmével megbízott ''Compagnie des Carabiniers du Prince'' és a [[tűzoltóság]]ként is funkcionáló [[polgári védelem|polgári védelmi]] egység, a ''Corps des Sapeurs-Pompiers''. Előbbinek 115, utóbbinak 130 tagja van, akiknek többsége a francia hadseregben (és tűzoltóságnál) kapott kiképzést és teljesített szolgálatot. A határok védelme a rendőrség feladata.
|
|align=center|<ref>{{citweb |url=http://web.archive.org/web/20071021034944/http://www.monaco-consulate.com/news_1024.htm |szerző= |cím=Monaco signs new treaty with France |dátum=2002-10-24 |weblap=monaco-consulate.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-26 }}</ref><ref>{{citlib| szerző=Charles D. Pettibone |cím=The Organization and Order of Battle of Militaries in World War II, Volume VI |alcím=Italy and France Including the Neutral Countries of San Marino, Vatican |hely=Bloomington |kiadó=Trafford Publishing |év=2010 |isbn=9781426946332 |url=http://books.google.hu/books?id=p2qj8VHx4kcC&pg=PA515 |oldal=515 }}</ref>
|align=center|
|-
!scope=row| {{zászlóország|Panama}}
|[[Manuel Noriega]] katonai diktatúrájának [[1989]]-es [[Igaz ügy hadművelet|megbuktatása]] után demokratikus úton hatalomra kerülő [[Guillermo Endara]] kormánya a [[1990|következő év]] februárjában megszüntette az állandó hadsereg (Panamai Védelmi Erő) intézményét. [[1994]]-ben a törvényhozás alkotmány-kiegészítésben tiltotta meg újraszervezését. A törvény külső fenyegetés esetén lehetővé teszi különleges rendőri erők ideiglenes létrehozását. Az ország biztonságáért a Panamai Közösségi Erő (''Fuerza Pública de la República de Panamá'') felelős, amely a rendőrséget, a határőrséget, egy a középületek és közszereplők védelméért felelős szolgálatot és egy a légtér és a tengeri határok ellenőrzését végző egységet foglal magában. Az egyes szervezetek vezetője (pár vitát kiváltó kivételtől eltekintve) mindig egy az elnök által kinevezett civil, az adott szervezet egyik tagja legfeljebb az ő helyettese lehet. [[2010]]-ben a Panamai Közösségi Erő az újonnan létrehozott közbiztonsági minisztérium irányítása alá került.
|
|align=center|<ref>{{citweb |url=http://smallwarsjournal.com/blog/journal/docs-temp/713-scheidel.pdf |szerző=Anthony Scheidel |cím=Panama: Is Restructuring the Razor to Cut Out Corruption? |weblap=smallwarsjournal.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-26 |formátum=PDF }}</ref><ref>{{citweb |url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/pm.html |szerző= |cím=The World Factbook - Panama |weblap=cia.gov |nyelvkód=en |kiadó=Central Intelligence Agency |elér=2013-11-26 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://articles.sun-sentinel.com/1989-12-31/news/8902170902_1_panama-canal-treaty-costa-rica-panama-defense-forces |szerző=Gregory Katz |cím=Rebuilding Panama: A Critical Task Is to Organize and Control a New Armed Forces |weblap=sun-sentinel.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-26 }}</ref>
|align=center|
|-
!scope=row| {{zászlóország|Vanuatu}}
|Vanuatu rendőrsége két szervezetből áll: a tulajdonképpeni rendőrség, a ''Vanuatu Police Force'' (VPF) és a félkatonainak mondott ''Vanuatu Mobile Force'' (VMF). A két szervezet között évek óta feszült a viszony, [[2002]] augusztusában kis híján fegyveres konfliktusra is sor került. A VMF vezetése és az állam kormánya is önállósítani szeretné az egységet, amely ezzel az ország katonaságává válna.
|
|align=center|<ref>{{citlib| szerző=Miranda Forsyth |cím=A Bird That Flies with Two Wings |alcím=Kastom and state justice systems in Vanuatu |hely=Canberra |kiadó=Australian National University E Press |év=2009 |isbn=9781921536793 |url=http://epress.anu.edu.au/kastom/mobile_devices/ch05s02.html |fejezetcím=Chapter 5. The relationship between the state and kastom systems |oldal= }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.radioaustralia.net.au/international/radio/onairhighlights/tension-between-vanuatu-police-and-mobile-force |szerző= |cím=Tension between Vanuatu police and Mobile Force |weblap=radioaustralia.net.au |nyelvkód=en |kiadó=ABC Radio Australia |elér=2013-11-26 }}</ref><ref>{{citlib| szerző= |cím=Defense and Security |alcím=A Compendium of National Armed Forces and Security Policies |közreműködők=szerk. Karl R. DeRouen & Uk Heo |hely=Santa Barbara |kiadó=ABC-CLIO |év=2005 |isbn=9781851097814 |url=http://books.google.hu/books?id=wdeBgfmZI0cC&pg=PA554 |oldal=554-555 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.un.org/disarmament/convarms/SALW/Docs/AV-MemberStatesViews/Vanuatu-E.pdf |szerző= |cím=The Interaction Between Armed Violence and Development - Vanuatu Report |weblap=un.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-26 |formátum=PDF }}</ref><ref>{{citweb |url=https://web.archive.org/web/20120323191531/http://www.dailypost.vu/content/separate-vmf-says-outgoing-commander |szerző= |cím=Separate the VMF says outgoing Commander |weblap=dailypost.vu |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-26 }}</ref>
|align=center|
|}
 
136 ⟶ 137 sor:
{{jegyzetek}}
 
==Kapcsolódó szócikkek==
<!--[[Kategória:Országlisták]]
*[[pacifizmus]]
 
<!--[[Kategória:Országlisták]]
[[Kategória:Hadügy]]
[[Kategória:Haderő országok szerint| ]]-->