„Rosztov” változatai közötti eltérés

| szöveg pozíciója =

| szöveg pozíciója föderációs alany =

}}

==Története==

===A Kijevi Rusz idején===

[[Fájl:Rostov Kremlin 9674 2.jpg|150px|bélyegkép|bal|Az Uszpenszkij-székesegyház Rosztovban ]]

A várost először az [[Elmúlt idők krónikája|orosz őskrónika]] említi a [[862]]-es évről szólva, de ekkor már fontos település volt, melyet elsősorban finnugor [[merják]] laktak. A régészeti ásatások szerint a 7. században keletkezett és a merják politikai központja volt. A 9. században a [[Novgorod|novgorodi]] [[I. Rurik novgorodi fejedelem|Rurik]] hódította meg a várost. A későbbiekben Rosztov a [[Kijevi Rusz]] északkeleti részének fontos városa és egyik részfejedelemségének központja volt. A 11. század végétől egészen 1788-ig püspökségi (''eparchia'') központ. 1207-től kezdve külön részfejedelemség volt a [[Vlagyimiri nagyfejedelemség|Vlagyimiri nagyfejedelemségen]] belül. Rosztov ekkor élte egyik fénykorát, fejedelmi és püspöki udvara volt, 15 temploma és több kolostora, valamint jelentős piaca.

===A mongol hódítás után===

A [[Tatárjárás|mongol hódítás]] idején csapatokat küldtek a nagyfejedelem segítségére, de ezután a ellenállás nélkül megadták magukat. A korábbi fejedelmet kivégezték, kiskorú fia pedig a kán vazallusa lett. 1262-ben a város lakossága fellázadt a tatár adószedők ellen. 1297-ben [[I. Jurij moszkvai fejedelem|Jurij moszkvai fejedelem]] rosztovi hercegnőt vett feleségül, de ez nem gátolta meg abban, hogy 1317-ben felgyújtsa a várost és elkergesse fejedelmét, mert az ellenfelét, a [[Tveri Fejedelemség|tveri]] [[I. Mihail tveri fejedelem|Mihailt]] támogatta. 1328-tól kezdve Rosztov a [[Moszkvai Nagyfejedelemség|Moszkvai fejedelemség]] befolyása alá kerül és az 1430-as évektől teljesen elveszti önállóságát: fejedelem helyett moszkvai kormányzó irányítja.

===A cári Oroszországban===

[[Fájl:Yuon Rostov Winter-.jpg|150px|bélyegkép|bal|Rosztovi tél (K. Juon képe, 1906)]]

Rosztov az egységes orosz államban is megőrizte jelentőségét, fontos egyházi központ volt. Püspöke előbb ''archepiszkopkoszi'', majd 1589-től [[Metropolita|metropolitai]] rangot kapott. A rosztovi metropolita a leggazdagabb egyházi személyek közé tartozott Oroszországban. A [[Zűrzavaros idők|zavaros idők]] során 1608-ban a lengyelek Rosztovot felgyújtották és kirabolták, valamint a metropolitát is elhurcolták. A 17. század második felében Iona Szoszijevics metropolita kezdeményezésére jelentős építkezések kezdődtek a város központjában, ekkor alakult ki a kreml a mai formájában.

===Az újkorban===

Az 1778-as kormányzósági reform során a rosztovi ''eparchia'' átkerült [[Jaroszlavl|Jaroszlavlba]]. A 18. század közepétől kezdve rendezték meg a rosztovi vásárt, amelynek köszönhetően a város kereskedelmi és ipari jelentősége fokozatosan nőtt. Ebben az időszakban híresek voltak a zománcozott rosztovi dísztárgyak. 1883-ban megnyílt az Egyházi Régiségek Múzeuma. Az első vízvezetéket 1885-ben építtette a helyi lenvászongyár tulajdonosa. 1900-ban Rosztov virágzó vidéki orosz kisváros volt, 14 500 lakosát 4 iskola, papnevelde, lánygimnázium, művészeti iskola, 22 templom, 5 kolostor valamint 21 gyár szolgálta.

 

A 70-es években Rosztovot bevonták az Aranygyűrű turisztikai útvonalba és ehhez kapcsolódóan szállodát építettek a városban. Ipari potenciálját elsősorban katonai irányultságú finommechanikai és híradástechnikai üzemek alkották. Ebben az időszakban jelentős infrastrukturális beruházások történtek, bővítették a csatornázást, a vízvezetéket és a gázellátást.

==Turisztikai látványosságok==

*Avramijev Bogojavlenszkij kolostor, Rosztov legrégebbi, a 11. században alapított kolostora

* A rosztovi kreml, a régi metropolitai székhely. Miután a metropolita elköltözött, [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor cár]] elrendelte a lebontását, de ezt csak a legmagasabb óratorony esetében hajtották végre. Fokozatosan pusztult, míg a 19. század végén a helyi kereskedők kezdeményezésére restaurálták. A tornyokkal és fallal megerősített kremlben számos templom (közülük a legjelentősebb, az 1508-ban alapított Uszpenszkij-székesegyház), palota és a harangjáték található.

*Szpaszo-Jakovlevszkij kolostor. A város nyugati felén, a Nyero-tó partján terül el, forrását a pravoszláv zarándokok gyógyhatásúnak tartják.

*Rozsgyesztvenszkij kolostor. Az apácakolostort 1390-ben alapította Ioann archiepiszkoposz, Radonyezsi Szergij unokaöccse és kedvenc tanítványa.

*Rosztovi gimnázium. A gimnázium 1910-ben épült, csillagászati obszervatórium, színházterem, 300 fős előadóterem és jelentős könyvtár tartozik hozzá.

A városban 1975 óta műszergyártó finommechanikai üzem működik, amelyhez 1990-ben csatolták a korábban külön üzemelő, ipari gyémántot feldolgozó gyárat. A gyár katonai célra gyárt műszereket, főleg éjjellátó készülékeket.

 

 

 

==Testvérvárosai==

==Források==

*Безсонов С. В. Ростов Великий. — М., Изд-во Академии Архитектуры СССР, 1945. (Серия «Сокровища русского зодчества»).

*Крестьянинова Е. И., Никитина Г. А. Ростов Великий. Путеводитель. — М., 2008.

*Мельник А. Г. Ростовский кремль. — М.: Северный паломник, 2011. — 120 с. — ISBN 978-5-94431-251-8

{{fordítás|ru|Ростов|oldid=59644314}}

[[Kategória:A Jaroszlavli terület települései]]