„Imrédy-kormány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
15. sor:
Az első fontos külpolitikai esemény [[Horthy Miklós]], [[Imrédy Béla]], [[Kánya Kálmán]] külügyminiszter és [[Rátz Jenő]] honvédelmi miniszter [[Berlin]]be látogatása volt. ezt követte a [[bledi konferencia]] a [[Kisantant]]tal, amelyen a Kisantant államai elfogadták Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, de csak azzal a feltétellel, hogy ez nem az ország szomszédainak róvására fog történni. Cserében a kisantant államai javítottak egy keveset a magyar kisebbség viszonyain.
[[1938]]. [[szeptember 29.|szeptember 29]]-én, a [[müncheni egyezmény|müncheni konferencián]] [[Adolf Hitler|Hitler]] keresztülvitte [[Csehszlovákia]] németlakta területeinek [[Harmadik Birodalom|Németországhoz]] csatolását. Az ország meggyengítése érdekében Hitler követelte a lengyel és magyar területi igények kielégítését is. Csehszlovákia át is adta Lengyelországnak [[Český Těšín|Teschen]] várost és környékét, Magyarország számára a [[komáromi tárgyalások]]on azonban csak legfeljebb a magyar többségű települések autonómiáját ígérte meg. Magyarország erre német-olasz döntőbíráskodást kért. A német–olasz döntőbíróság [[november 2.|november 2]]-án hirdette ki az [[bécsi döntések|első bécsi döntést]], melynek értelmében a [[Felvidék]] déli része visszakerült Magyarországhoz.
[[1938]]. [[december 10.|december 10]]-én [[Kánya Kálmán]] külügyminiszter lemondott és [[Csáky István (politikus)|Csáky István]] lett az utóda, amely a [[tengelyhatalmak]] irányába való elköteleződést is jelentette. [[1939]]. [[január 24.|január 24]]-én Magyarország a tengelybarát államok közül elsőként csatlakozott az [[antikomintern paktum]]hoz. A csatlakozás következménye volt, hogy a [[Szovjetunió]] megszakította diplomáciai kapcsolatait az országgal.
| |||