„Belvárosi Színház (1917–1951)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rendszerszintű karbantartás. Ld: az egyértelműsítő vitalapon |
Aktualizálás |
||
1. sor:
{{
[[Fájl:Belvárosi Színház emlékfala Katona József Színház 2012 május.jpg|
'''Belvárosi Színház (1917-1951)''' [[Bárdos Artúr]] színháztörténeti jelentőségű teátruma, amelyet kisebb nagyobb megszakításokkal, közel három évtizeden át vezetett. A színházat 1949-ben államosították, 1951-ben a Katona József Színház néven, a [[Nemzeti Színház|"nemzeti"]] kamaraszínházaként működött. 1982-ben [[Katona József Színház (Budapest)|változatlan]] néven [[Székely Gábor (rendező)|Székely Gábor]] és [[Zsámbéki Gábor]]vezetésével ismét önálló társulat kezdte meg működését. A színház a Bárdos-i örökség ápolója.
Az egykori Koronaherceg – ma Petőfi Sándor – utca 6. számú bérpalota udvarán épült [[szecessziós]] stílusban, [[Falus Elek]] és [[Herquet Rezső]] tervei alapján. Eredetileg [[Filmszínház|mozinak]] szánták, de erre a célra működési engedélyt nem kapott. Bárdos Artúr kitartása azonban eredményt hozott, előbb kabarét, majd „igazi színházat” vezethetett. A színház rossz logisztikai adottságai ellenére is, korszerű intézménynek számított. Nézőtere bensőséges, a kor elvárásainak maximálisan megfelelt.
7 ⟶ 9 sor:
Itt létesült a [[Osztrák–Magyar Monarchia|Monarchiában]] először ([[1916]]) forgószínpad. 1975 és 1981 között [[Siklós Mária]] és Fehérvári Sándorné tervei alapján átépítették. Belső tere megváltozott, eltűntek a páholyok, a hagyományos századeleji díszítések. A szecesszió a múlté. A színpad fizikai adottságain lényegesen nem tudtak változtatni, de több, elsősorban világítás-, hang-technikai korszerűsítést végrehajtottak. Mindezek alapján „korszerű” minősítést kapott az épület, annak ellenére, hogy a beázási veszélyt csak évekkel később tudták felszámolni.
==
=== Modern Színpad (1916–1917) ===
[[Fájl:Bárdos Artúr emléktáblája a Katona József Színház előcsarnokában.jpg|
A [[Modern Színpad]], [[Bárdos Artúr]] és társulata [[1916]]. [[november 18.|november 18]]-án költözött a Koronaherceg utcába. Kockázatos volt ezen a környéken színházat nyitni, ezért az első bemutatók plakátján még hivatkoztak az egykori Andrássy úti kabaréra. A siker a vártnál nagyobb lett, táblás házak előtt mentek az előadások. Problémát – a nagy konkurencia mellett – a nívós kabarészámok biztosítása jelentett. Ez, valamint érdeklődése egyre inkább színház felé terelte Bárdos figyelmét.
=== Belvárosi Színház (1917–1951) ===
▲[[Fájl:Belvárosi Színház emlékfala Katona József Színház 2012 május.jpg|200px|bélyegkép|balra||<center>A Belvárosi Színház emlékfala<center>]]
[[1917]]-ben engedélyt kapott egész estés darabok bemutatására, és felvette a [[Belvárosi Színház]] nevet. [[1926]]-ban [[Beöthy László (színigazgató)|Beöthy László]] váltotta az igazgatói székben. [[1929]] és [[1932]] között [[Heltai Jenő]], [[Bródy Pál]] és [[Lengyel Menyhért]] is volt direktor. [[1932]]-től [[1939]]-ig ismét Bárdos igazgat. Őt rövid időre Herman Richárd, majd [[Patkós György]] követte. Patkós azonban a színházat – gazdasági csőd miatt – mozi céljaira adta bérbe, ezért a [[Színészkamara]] fegyelmi bizottsága kizárta a tagok sorából. [{{MEK|02100/02139/html/sz20/146.html}}] [[1945]]. [[május 9.|május 9]]-én nyitott újra a színház, harmadszor is Bárdos vezetésével. [[1948]]-ban [[Simon Zsuzsa]] lett az igazgató. [[1949]]-ben azonban államosították a teátrumot, az igazgatói teendők ellátásával [[Szendrő Ferenc]]et bízták meg.
30 ⟶ 32 sor:
==Források==
* [http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/lexikon.htm Budapesti színházak anno]
* [http://mek2.niif.hu/02100/02139/html/sz02/357.html A belvárosi színházról]
* [http://www.hungariantheatre.hu/index.php?id=1572&cid=23126 Bárdos Artúrról]
*[[Színházi Adattár]] [http://www.szinhaziadattar.hu/ ]
| |||