„Juhász Géza (költő)” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(Juhász Géza költő, irodalomtörténész (Debrecen) élete, források.)
 
a
az irodalomtudományok kandidátusa (1952)
 
==ÉlereÉlete==
'''Juhász Géza''' 1894 december 20-án született Debrecenben. 1914-től Budapesten volt bölcsészhallgató. Az [[I. világháború]] idején besorozták katonának, 1919-ben tért haza francia fogságból. Debrecenben 1922-ben kapott magyar–német szakos tanári diplomát. 1923-1939 között a debreceni felsőkereskedelmi iskola tanára volt. Rendszeresen jelentek meg versei és tanulmányai a debreceni folyóiratokban és napilapokban; többek között a [[Protestáns Szemle|Protestáns Szemlében]], a [[Nyugat]]ban, a [[Napkelet]]ben. Irásaiban elsősorban a kortárs irodalommal, az oktatással és közművelődéssel foglalkozott. Monográfiáit is e tárgykörből írta.
 
1945-1964 között a debreceni KLTE tanára, a Magyar Irodalomtörténeti Intézet vezetője. Egyetemi előadásaiban főleg a felvilágosodás és a reformkor irodalmával, élete utolsó szakaszában pedig Csokonai-problémákkal foglalkozott.
 
==Főbb munkái==
 
* Testvérgályák (versek, [[Gulyás Pál (költő)|Gulyás Pál]]lal, [[Nyíregyháza]], 1923)
* Babits Mihály ([[Budapest]], 1928)
* Panorama de la littérature hongroise contemporaine ([[Paris]], 1930)