„Természet” változatai közötti eltérés

 

==Föld==

Jelen tudomásunk szerint a Föld az egyetlen olyan bolygó, amely életet hordoz. A Föld számos jelensége a tudományos kutatás tárgyát képezi. Naprendszerünkben ez a Naphoz harmadik legközelebb keringő bolygó, földjellegűek közül ez a legnagyobb, viszont mind közül csupán az ötödik. Legjelentősebb éghajlati zónái a két nagy hideg pólusa, két viszonylag keskeny mérsékelt sáv, és széles trópusi és szubtrópusi régió. <ref>

{{cite web

A légköri feltételek jelentősen megváltoztak az eredeti körülmények óta, <ref>{{cite web|date = 2005-09-11|url = http://www.sciencedaily.com/releases/2005/09/050911103921.htm|title = Calculations favor reducing atmosphere for early Earth|publisher = Science Daily|accessdate = 2007-01-06}}</ref> mivel az életformák jelenléte hatással volt erre. Ezek összessége egy ökológiai egyensúlyi állapotot tart fent, amely megszilárdítja a földfelszíni állapotokat. Annak ellenére, hogy az éghajlat a hosszúsági és szélességi köröktől és egyéb tényezőktől függően helyenként más és más, a globális átlaghőmérséklet a jégkorszakok közötti időszakokban viszonylag stabil. <ref>{{cite web|url = http://www.epa.gov/climatechange/science/pastcc.html|title = Past Climate Change|publisher = U.S. Environmental Protection Agency|accessdate = 2007-01-07}}</ref> Egy-két fok változás a globális hőmérsékletben nagy hatással van az ökológiai egyensúlyra és a Föld jelenlegi földrajzára.

 

A földrajz azon szilárd és folyékony anyag tanulmányozásából kialakult tudomány, amely a Föld bolygót alkotja. A földrajz az anyagok összetétele, szerkezete, fizikai tulajdonságai, dinamikája és anyagtani történetleírásának területének tudománya, amely a folyamatokat is vizsgálja, amelyek során ezek kialakultak, elmozdultak és megváltoztak. A szakterület a nagy akadémiai területek közé tartozik, és fontos az ásványtani, és geomérnöki terület, illetve az elmúlt idők éghajlatainak megismerése szempontjából.

 

A jelen korszak egy tömeges kihalási esemény részeként értelmezett, a holocén kihaláséként, amely a leggyorsabb folyamat az összes eddigi közül. Némely tudós úgy véli, hogy az emberi faj bioszférára gyakorolt hatása a ma ismert fajok mintegy felének a kihalásához vezet az elkövetkezendő 100 év során. <ref>{{cite journal|title=The mid-Holocene extinction of silver fir (Abies alba) in the Southern Alps: a consequence of forest fires? Palaeobotanical records and forest simulations|doi=10.1007/s00334-006-0051-0|year=2006|last1=Wick|first1=Lucia|last2=Möhl|first2=Adrian|journal=Vegetation History and Archaeobotany|volume=15|issue=4|pages=435–444}}</ref> A jelenlegi kihalási folyamat még mindig kutatás alatt áll, és azt biológusok vitatják meg, számolják át és kutatják szerte a világon.

 

 

A Föld légköre kulcsfontosságú tényező a bolygó ökorendszerében. A gázok vékony rétege amely a Földet körbeveszi, a Föld gravitációja miatt marad a bolygó körül. A száraz levegő 78% nitrogén, 21% oxigén, 1% argon és más nemesgáz, de változó mennyiségű vízpárát szintén tartalmaz. A légköri nyomás tenger feletti magassággal együtt változik. A Föld ózonrétege fontos szerepet játszik az ultraibolya sugárzás megszűrésében (UV-sugárzás).

 

==Víz==

A víz (lat. aqua) a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-oxid). Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C 101,3 kPa nyomáson. Egészen -48 Celsius fokig túlhűthető. <ref>http://www.cosmosmagazine.com/news/5015/waters-ultimate-freezing-point-discovered</ref> A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik. Dipólusmolekulák alkotják. A víz egy amfotervegyület, ami azt jelenti, hogy viselkedhet savként és bázisként is.

 

===Óceánok===

Az óceán a kontinensek között elterülő és beltengernek nem tekinthető nagy tengerek valamelyike, azaz világtenger, mely nagy kiterjedésű (több tízmillió km²), nagy átlagos mélységű (több ezer méter), óceánközepi hátsággal és önálló áramlási rendszerrel rendelkezik. A Föld felszínéből 361 millió km² -t fed le, ez az összterület 70,8%-a. Területének több mint a fele 3000 méternél mélyebb.

 

===Tavak===

A tó szárazfölddel körülvett állóvíz. A tavak többsége édesvizet tartalmaz. Természetes tavak a Föld szinte bármely részén kialakulhatnak, de a legtöbb tó az északi félteke magasabb szélességi körein található.

 

===Folyók===

A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van. A folyók egy forrásból vagy egy tóból erednek és egy másik folyóba, vagy valamely tóba, tengerbe, óceánba ömlenek. Vizük a gravitáció hatására a magasabb területekről az alacsonyabbak felé folyik. A víz mozgási iránya a folyásirány. A folyásirányba nézve bal kéz felől a folyó bal partja, jobb kéz felől pedig a jobb partja van. A folyó medre víz alatt található mélyedés a földben, amelyet víz által szállított hordalék (homok, kavics) borít. A vízhozam a keresztmetszeten egy másodperc alatt áthaladó vízmennyiség.

 

==Ökológia==

Az ökológia a tudományoknak azon ága, amely az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgálja. A kifejezést 1866-ban alkotta meg Ernst Haeckel német darwinista biológus az „öko” (görögül oikosz=„lakás, ház, háztartás”) és a lógia (görögül logosz=„tudomány”) szavakból.

 

 

==Élet==

Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Jelenleg nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de érdemes megvizsgálni azt a meghatározást, mi szerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben mindenesetre az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.

 

 

===Evolúció===

Az élővilág evolúciója azt jelenti, hogy az élővilág összetétele folyamatosan változik, a fajok folyamatosan átalakulnak, új fajok keletkeznek és kihalnak. A változások egy része esetleges. Például fajok tömegei tűnhetnek el természeti katasztrófák (meteoritbecsapódás, eljegesedés, felmelegedés, kiszáradás) hatására. Az evolúciós változások más része adaptív: fajok tömege képződhet „a létért való küzdelem során” <ref name=Darwin>{{cite book |last=Darwin |first=Charles |authorlink = Charles Darwin |year=2006 |title=A fajok eredete |place=Budapest |publisher=TYPOTEX |url=http://darwin-online.org.uk/content/frameset?itemID=F381&viewtype=text&pageseq=20}}</ref> például egy-egy terület, élőhely újbóli benépesítésekor.

 

 

===Mikroorganizmusok===

A mikroorganizmusok vagy mikrobák mikroszkopikus (szabad szemmel nem látható) élőlények. A mikrobiológia foglalkozik a mikroorganizmusok tudományos vizsgálatával. A mikroorganizmusok között akadnak baktériumok, gombák, archaeák és protisták, de a vírusokatés az élettelennek tekintett prionokat általában nem sorolják közéjük. A mikroorganizmusokra gyakran egysejtűekként hivatkoznak, bár akad olyan egysejtű protista, ami szabad szemmel is látható, valamint előfordulnak mikroszkopikus többsejtű élőlények is.

 

 

===Gombák===

A gombák (Fungi) eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó,kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják. A gombák a szárazföldi körülményekhez alkalmazkodtak. Táplálkozásuk szerint vagy szaprofiták (azaz korhadékokat, az elpusztult élőlények maradványait fogyasztják), vagymikorrhizásak (gyökérkolonizálóak, azaz a gyökerén keresztül szimbiózisban élnek egy gazdanövénnyel), vagy pedig az élő gazdaszervezetet lebontandó szerves anyagként hasznosító paraziták. Szaporodásuk rendszerint a széllel szállítódó spórákkal történik.

 

 

===Növények és állatok===

A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa. A növények összessége (a Föld teljes növényzete együttvéve) a flóra.

 

 

==Anyag==

Az anyag közönségesen az a szubsztancia, amiből a tárgyak állnak. Ez építi fel a megfigyelhető Világegyetemet.

A legszembetűnőbb különbség az egyes anyagok megjelenési formái között a halmazállapotuk. A legtöbb anyag lehet szilárd, folyadék vagy gáz halmazállapotú. A halmazállapoton belüli változatok esetén fázisállapotokról beszélünk, például egy szilárd anyag lehet amorf vagy kristályos többek között. További fázisállapotok a hőmérséklet és nyomás függvényében a teljesség igénye nélkül a szuperfolyékony és a plazmaállapot, ill. a neutronanyag, a hadronanyag, a kvarkanyag stb.

 

===A Földön túl===

A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.

Jelenlegi ismereteink szerint a világegyetem kora 13,82 milliárd év. <ref>[http://www.esa.int/For_Media/Press_Releases/Planck_reveals_an_almost_perfect_Universe Planck reveals an almost perfect Universe] 2013-03-22</ref> Az egyik legtávolabbi ténylegesen megfigyelt objektum, az UDFj-39546284 galaxis.<ref>[http://www.bombahir.hu/urkutatas-repules/a-legtavolabbi-galaxist-fedeztek-fel A legtávolabbi galaxist fedezték fel]</ref><ref>[http://www.spacetelescope.org/news/heic1103/ Hubble finds a new contender for galaxy distance record]</ref>