„Természet” változatai közötti eltérés

A '''természet''' legszélesebb értelmezésében egyenlő a természetes, fizikai vagy [[anyag]]<nowiki/>i világgal vagy [[világegyetem]]<nowiki/>mel. A fizikai világra és az életre egyaránt utal. Mérete a szubatomikus szinttől egészen a kozmikus szintig terjed.

A természet fogalma, az egész fizikai univerzum jelentésében, az eredeti jelentés kiterjesztésével jött létre; eredete a preszókratikus [[Filozófusok listája|filozófusok]]<nowiki/>ig megy vissza, és a φύσις szó használatából ered, majd azóta egyre stabilabban van jelen a köztudatban. Ez a használati módja az újabb tudományos módszerek megjelenésével párhuzamosan terjedt el az elmúlt évszázadok során.

 

==Föld==

{{Main|Föld}}

Jelen tudomásunk szerint a Föld az egyetlen olyan [[bolygó]], amely életet hordoz. A [[Föld]] számos jelensége a tudományos kutatás tárgyát képezi. Naprendszerünkben ez a Naphoz harmadik legközelebb keringő bolygó, földjellegűek közül ez a legnagyobb, viszont mind közül csupán az ötödik. Legjelentősebb éghajlati zónái a két nagy [[Hidegháború|hideg]] pólusa, két viszonylag keskeny mérsékelt sáv, és széles trópusi és szubtrópusi régió. <ref>

{{cite web

A földrajz azon szilárd és folyékony anyag tanulmányozásából kialakult tudomány, amely a Föld bolygót alkotja. A földrajz az anyagok összetétele, szerkezete, fizikai tulajdonságai, dinamikája és anyagtani történetleírásának területének tudománya, amely a folyamatokat is vizsgálja, amelyek során ezek kialakultak, elmozdultak és megváltoztak. A szakterület a nagy akadémiai területek közé tartozik, és fontos az ásványtani, és geomérnöki terület, illetve az elmúlt idők éghajlatainak megismerése szempontjából.

 

Úgy becsüljük, hogy a Föld körülbelül 4,54 milliárd éve keletkezett a [[Nap|Nappal]] és a többi bolygóval együtt. A Hold körülbelül 20 millió évvel később alakult ki. Kezdetekben olvadt külső burok határolta, majd a bolygó külső rétege megszilárdult. A gázok felszabadulásának következtében és a vulkanikus tevékenység hatására alakult ki a kezdeti légkör. Óceánok alakultak ki és úgy tudjuk, hogy ezekben a kémiai kölcsönhatások következtében egy önmagát sokszorozó [[molekula]] alakult ki úgy 4 milliárd évvel ezelőtt. <ref>

{{cite journal

 

A Föld légköre kulcsfontosságú tényező a bolygó ökorendszerében. A gázok vékony rétege amely a Földet körbeveszi, a Föld gravitációja miatt marad a bolygó körül. A száraz levegő 78% [[nitrogén]], 21% [[oxigén]], 1% [[argon]] és más nemesgáz, de változó mennyiségű vízpárát szintén tartalmaz. A légköri nyomás tenger feletti magassággal együtt változik. A Föld ózonrétege fontos szerepet játszik az ultraibolya sugárzás megszűrésében ([[UV-sugárzás]]).

Mivel a DNS-t az UV-sugárzás roncsolja, ez a rendszer a felszíni életet is megóvja. A légkör szabályozza a hőmérsékletet, emiatt az éjszaka és nappal mért hőmérsékleti szélsőértékek kevésbé szélsőségesek.

 

{{Main|Víz}}

A [[víz]] (lat. aqua) a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-oxid). Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C 101,3 kPa nyomáson. Egészen -48 Celsius fokig túlhűthető. <ref>http://www.cosmosmagazine.com/news/5015/waters-ultimate-freezing-point-discovered</ref> A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd [[Halmazállapot|halmazállapotban]] jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik. Dipólusmolekulák alkotják. A víz egy amfotervegyület, ami azt jelenti, hogy viselkedhet savként és bázisként is.

===Óceánok===

{{Main|Óceán}}

===Evolúció===

{{Main|Evolúció}}

 

Az evolúció természetes kiválasztódáson alapuló elméletét először [[Charles Darwin]] és [[Alfred Russel Wallace]] vetette fel, a fajok eredetének, azaz a divergencia mechanizmusának részletes leírására először Darwin A fajok eredete ([[1859]]) című könyvének harmadik és negyedik fejezetében került sor. Darwin és Wallace munkássága alapján a természetes szelekció általi evolúció a tudományos közösségben és a laikus közönség széles körében egyaránt általánosan elfogadott ténnyé vált.<ref name="AAAS1922Resolution">{{ cite web |url=http://archives.aaas.org/docs/resolutions.php?doc_id=450 |title=AAAS Resolution: Present Scientific Status of the Theory of Evolution |date=December 26, 1922 |author=AAAS Council |publisher=American Association for the Advancement of Science }}</ref><ref name="IAP2006Statement">{{cite web |url=http://www.interacademies.net/Object.File/Master/6/150/Evolution%20statement.pdf |title=IAP Statement on the Teaching of Evolution |date=2006 |publisher=The Interacademy Panel on International Issues |accessdate=2007-04-25}} Joint statement issued by the national science academies of 67 countries, including the [[United Kingdom|United Kingdom's]] [[Royal Society]]</ref><ref name="AAAS2006Statement">{{ cite web |url=http://www.aaas.org/news/releases/2006/pdf/0219boardstatement.pdf |title=Statement on the Teaching of Evolution |date=February 16, 2006 |author=Board of Directors, American Association for the Advancement of Science |publisher=American Association for the Advancement of Science }} from the the world's largest general scientific society</ref><ref name="NCSEStatementsFromScientificOrgs">{{ cite web |url=http://www.ncseweb.org/resources/articles/8408_statements_from_scientific_and_12_19_2002.asp |title=Statements from Scientific and Scholarly Organizations | publisher=National Center for Science Education }}</ref>

{{Main|Gombák}}

A gombák (Fungi) [[Eukarióták|eukarióta]] sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó,kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják. A gombák a szárazföldi körülményekhez alkalmazkodtak. Táplálkozásuk szerint vagy szaprofiták (azaz korhadékokat, az elpusztult élőlények maradványait fogyasztják), vagymikorrhizásak (gyökérkolonizálóak, azaz a gyökerén keresztül szimbiózisban élnek egy gazdanövénnyel), vagy pedig az élő gazdaszervezetet lebontandó szerves anyagként hasznosító paraziták. Szaporodásuk rendszerint a széllel szállítódó spórákkal történik.

Jelenleg kb. 100 000fajukat ismerjük, de becslések szerint akár 1,5 millió eddig ismeretlen gombafaj is létezhet.

A gombák kutatásával a mikológia foglalkozik.

A legszembetűnőbb különbség az egyes anyagok megjelenési formái között a halmazállapotuk. A legtöbb anyag lehet szilárd, folyadék vagy gáz halmazállapotú. A [[Halmazállapot|halmazállapoton]] belüli változatok esetén fázisállapotokról beszélünk, például egy szilárd anyag lehet amorf vagy kristályos többek között. További fázisállapotok a [[hőmérséklet]] és nyomás függvényében a teljesség igénye nélkül a szuperfolyékony és a plazmaállapot, ill. a neutronanyag, a hadronanyag, a kvarkanyag stb.

Az anyagoknak lehet határozott az összetételük, például ha egyféle molekulából épülnek fel, vagy egy jól definiált kristályt alkotnak. De lehetnek keverékek is, mint például az ötvözetek, vagy lehetnek teljesen heterogén, változó összetételűek is, mint sok kőzet, például a gránit.

==Kapcsolat az emberrel==

Bár az emberek a földi létformák csekély részét teszik ki a teljes élő állományból, az ember hatása a természetre aránytalanul nagy. Az emberi hatás nagysága miatt a határok aközött, amit az ember természetnek tekint és a mesterséges környezet között nem tiszta, hacsaknem a szélsőségeket vizsgáljuk. Az olyan környezet, amelyik teljesen mentes az emberi beavatkozástól gyors mértékben fogy.

===Esztétika és szépség===

A természet [[Szépség|szépsége]] történelmileg visszatérő témája a [[Művészet|művészeteknek]]. A természetet rendkívül sok költemény, könyv és egyéb írott anyag, valamit más művészeti alkotás, főleg kép örökíti meg. Sok esetben az erő is megjelenik a szépség mellett mint a természet fő tulajdonsága. A szépséggel kapcsolatos képzettársítást a [[Filozófia|filozófián]] belül az [[esztétika]] tudománya tanulmányozza. Bizonyos alapvető karakteren túl, amelyet a filozófusok szépként tudnak értékelni, a vélemények tarkasága végtelen. <ref>For an example of a range of opinions, see: {{cite web |url=http://www.wilderness.org/Library/Documents/Beauty_Quotes.cfm |title=On the Beauty of Nature |publisher=The Wilderness Society |accessdate=September 29, 2006}} and [[Ralph Waldo Emerson]]'s analysis of the subject: {{cite book |last=Emerson |first=Ralph Waldo |year=1849 |title=Nature; Addresses and Lectures |chapter=Beauty |chapterurl=http://www.emersoncentral.com/beauty.htm}}</ref> A természet és a vadon fontos tárgya volt a világtörténelem bizonyos korszakainak.

Bár a természeti csodákat a [[Zsoltárok könyve]] és [[Jób könyve]] is ünnepeli, a vadon bemutatása a festészeten keresztül az 1800-as években vált jelentőssé, különösen a romantikus mozgalom munkáin keresztül. Egy általános klasszikus művészeti elképzelés magában foglalja a mimelést, azaz a természet utánzását. A szépséggel kapcsolatos elképzeléseket színesíti, hogy a természet szépsége matematikai törvényeken keresztül megjelenő mintákkal is leírható. <ref>{{cite book | title=Survival of the Beautiful: Art, Science and Evolution | publisher=Bloomsbury | author=Rothenberg, David |isbn=1608192164| year=2011}}</ref>

 

 

A világűr felfedezése 1957. október 4-én indult a [[Szputnyik–1]] felbocsátásával, és azóta is töretlenül halad. A holdraszállás az [[Apollo-program|Apollo-programban]], a vízfelfedezése a [[Mars (bolygó)|Mars]]<nowiki/>on, esetleg a heliopauzát elérő [[Voyager-program|Voyager szondák]] kiemelkedő eredmények voltak, de mellettük számos más, az űr megismerését szolgáló, kevésbé látványos program is futott. Ezek a programok ötven év alatt több tudást adtak kezünkbe a világegyetemről, mint amennyit az előző több ezer évben tanultunk róla.

A [[földön kívüli élet]] az élet olyan formája, mely nem a Földön keletkezett.

Létezését jelenleg sem bizonyítani, sem egyértelműen kizárni nem lehet, bár az valószínű, hogy nem csak a Földön alakult ki élet, így a kérdés elsősorban arra vonatkozik, hogy az [[élet]] megjelenése milyen gyakori az univerzumban. A közvetlen bizonyítékok hiánya ellenére a földön kívüli élet hipotézise kutatható, egyrészt az élet fennmaradásához szükséges környezetek, másrészt az élethez szükséges, vagy az általa termelt (biogén) anyagok felfedezésével. A földön kívüli élet kutatásával az asztrobiológia tudománya foglalkozik.