„Szalay Lajos” változatai közötti eltérés

a
== Útja hazafelé, itthon ==
[[Fájl:Miskolc PetroHouse 01.jpg|bélyegkép|A Petró-ház Miskolcon, Szalay Lajos állandó kiállításának helyszíne]]
Szalay Lajos első hazai önálló kiállítása 1972-ben volt a [[Magyar Nemzeti Galéria|Magyar Nemzeti Galériában]], 1973-ban pedig megjelent a ''Genezis'' Magyarországon is. Szalay Lajos az 1970-es évektől már rendszeresen látogatott haza, sőt bizonyos kétlakiság is kialakult: a nyarakat Magyarországon töltötték, csak ősszel utaztak vissza New Yorkba. Nándor öccse Budapesten élt, nála is vendégeskedtek, de főleg Miskolcon laktak a város vendégházában, [[Miskolctapolca|Miskolctapolcán]]. Ezekben az években merült fel a végleges hazaköltözése, Miskolcra, abba a városba, ahol szülei és húga is éltek. Miskolctapolcán sokat dolgozott, itt készült az ''[[Ómagyar Mária-siralom]]'' és az ''[[Énekek éneke]]'' című sorozata. Utóbbi 1991-es kiadásához [[Supka Magdolna]] művészettörténész a következőket írta: ''„Mi itt Magyarországon, még mindig nem tudjuk, ki is ez a Szalay Lajos, mit jelent nekünk és a világnak az az egyénien sajátos, áramlatoktól, előképektől független rajzi irály, amellyel ő a magyar és az egyetemes művészet szókincsét gazdagította.”'' Közben számos reprezentatív kiállítása volt New Yorkban, Buenos Airesben és máshol, de itthon is (Miskolcon, [[Szolnok]]on, [[Salgótarján]]ban, [[Békéscsaba|Békéscsabán]] stb.).{{refhely|Dobrik 2009|4–6. oldal|azonos=dobr4-6}}{{refhely|Életrajz 2009}}
 
[[Fájl:Tomb_of_Szalay01.jpg|bélyegkép|balra|Szalay Lajos sírja a miskolci Városi Temetőben. A síremlék [[Varga Éva (szobrász)|Varga Éva]] alkotása]]
Szalay 1988. május 31-én a hazai művészeti múzeumoknak 450 rajzát ajánlotta fel, ahogy írta, hogy ''„a szülőföldem iránt érzett szeretetemet és hálámat ez is kifejezze”''. A Szalay-házaspár 1988-ban költözött végleg haza: a Hunyadi u. 4. szám alatt kaptak lakást Miskolc városától. Ekkor már keveset rajzolt, de otthona kis művészeti központ lett, művészek, írók, filmesek látogatták. 1992-ben Miskolc önálló kiállítóhelyet biztosított munkái számára: a Hunyadi u. 12. szám alatti házat, amely korábban a jelentős miskolci műgyűjtő, [[Petró Sándor]] orvos tulajdona volt. Azóta a ház a Szalay-gyűjtemény állandó kiállítóhelye. Ugyancsak 1992-ben [[Kossuth-díj]] kitüntetésben részesült. 1993. május 11-én Miskolc városa [[Miskolc díszpolgárainak listája|díszpolgárává]] választotta ''(„Életműve, művészete jelenség a magyar kultúrában, egyszeri és megismételhetetlen. … Miskolc büszke Szalay Lajosra, akinek helye az egyetemes rajzművészet alkotói sorában a legnagyobb mesterek között van.”)''.{{refhely|Díszpolgárok}} Egészsége ekkor már régóta nem volt kifogástalan, 1995. április 1-jén elhunyt. Temetése április 5-én volt, a Szentpéteri kapui temetőben helyezték végső nyugalomra, a búcsúbeszédet [[Gyurkovics Tibor]] író mondta. Gránit-andezit síremlékét [[Varga Éva (szobrász)|Varga Éva]] szobrászművész készítette, 2000-ben avatták. Ugyancsak Varga Éva alkotása a Petró-ház falán elhelyezett portré-dombormű.{{azonos|dobr4-6}} Születésének 100. évfordulójáról, 2009-ben, életmű kiállításokkal emlékeztek meg (Kogart Ház, [[Petőfi Irodalmi Múzeum]], [[Miskolci Galéria]]).{{refhely|Életrajz 2009}}
 
== Elismerései ==