„Koncesszió” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „A '''koncesszió''' az állam vagy önkormányzat által nyújtott engedélyezés, engedmény, melynek alapján törvényben meghatáro…”
 
5. sor:
== A magyar jogban ==
A koncesszió hazai szabályozása kétszintű, az általános szabályokat a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény tartalmazza, az ágazatokat érintő részletszabályokat pedig egyes ágazati törvények tartalmazzák, mint például a bányászatról vagy a szerencsejátékról szóló törvény.<ref name="kerszer193" /> A szerződés két alanya a koncesszióadó és a koncesszióvevő. Előbbi az állam vagy önkormányzat, amelyek kizárólagos tulajdontárgyaik és a részükre fenntartott tevékenység végzésére köthet szerződést. Képviselőjük az ágazat szerint illetékes miniszter, illetve önkormányzatnál az önkormányzati képviselő-testület, de a szerződést már a [[polgármester]] írja alá. A koncesszióvevő bárki lehet, belföldi vagy külföldi természetes vagy [[jogi személy]] is.<ref>Barta–Fazekas–Harsányi–Kovács–Miskolczi–Ujváriné: i. m. 194. o.</ref>
 
A koncesszió létrejöttéhez [[pályázat]]ot kell kiírni, amely kevés – honvédelmileg és nemzetbiztonságilag indokolt – eset kivételével nyivános, és azt két országos napilapban is közzé kell tenni. A pályázatok a közzététel után 30 nappal nyújthatók be legalább 60 napos időtartamig, ezután 90 napja van a kiírónak elbírálni ezeket. Ezután a nyertessel kell írásban megkötni a koncessziós szerződést. Bizonyos esetekben feltétel lehet még az [[Országgyűlés]] jóváhagyása is. A koncesszióvevő az ezt követő 90 napon belül köteles saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot létrehozni.<ref>Barta–Fazekas–Harsányi–Kovács–Miskolczi–Ujváriné: i. m. 199-200. o.</ref> A szerződés mindig határozott idejű, legfeljebb 35 évre szólhat, amennyiben rövidebb időre kötik, törvény alapján a felével meghosszabbítható.<ref>>Barta–Fazekas–Harsányi–Kovács–Miskolczi–Ujváriné: i. m. 197. o.</ref>
 
== Jegyzetek ==