„Magyarországi alkímia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Történeti áttekintés: javítások |
|||
8. sor:
[[Mátyás király]] udvarában jelentkező humanizmussal megjelent az a filozófia is, amely a mágus-operátor elv alapján nagyban hozzájárult az ember alkotóerejének felszabadításához. A visegrádi udvarban neves asztrológusok dolgoznak, s első jelentős költőnk, Janus pannonius verseiben is megörökíti a létezés nagy láncolatának okkult kapcsolatrendszerét.<ref>uo. 42. o.</ref>
A 16. század végére megszaporodtak adataink, s ezek a 17-18. századra magyarországon is mindennapivá vált, lassan a szaktudományokhoz, az orvostudományhoz és a születő kémiához közelítő, virágzó alkímia képét mutatják. A 17. század a magyarországi protestáns főiskolák virágzásának évszázada. [[1629]]-ben [[Bethlen Gábor]] által létrehozott gyulafehérvári főiskolán számos jelentős professzor tanított. Köztük volt [[Johan Alsted]], aki híres ''Encyclopaediá''-jában több tucat oldalt szentelt a kémiának és a paracelziánus orvostudománynak is.
Az [[1570]]-[[1580]]-as években tevékenykedett aktív alkimistaként gróf [[Batthyány Boldizsár]], [[Zrínyi Miklós]] veje, híres hadvezér, mecénás. Németújvári kastélyában a korabeli Magyarország egyik legnagyobb könyvtárát gyűjtötte össze - elsősorban okkult filozófiai és alkímiai könyveket -, s maga is folytatott ilyen tevékenységet. <ref>uo. 44-45. o.</ref>
| |||