„Rudolf magyar király” változatai közötti eltérés

 

== Magyar belpolitikája ==

Kezdettől fogva a [[rendiség]] megtörésére, és az [[abszolút monarchia|abszolutizmus]] bevezetésére törekedett. Nem engedte a rendiség fejének számító, és a rendek által választott nádori tisztséget betölteni, helyettük Bécsben kinevezett nádori helyettesek ültek a nádori székben ([[Nádasdy Tamás]] 1562-es halála után egészen 1608-ig üres volt a nádori szék). Támogatta az [[ellenreformáció]]t, igyekezett gátat szabni a protestantizmus előretörésének. Ekkorra a magyar arisztokrácia nagy része már valamelyik protestáns valláshoz tartozott, (ecsedi Báthoriak, Nádasdyak, Thurzók, Illésházyak, Batthyányak, Perényiek, guthy Országhok, stb.). Rudolf a [[tizenöt éves háború|tizenötéves háború]] idején kiürült kincstár problémáját, a magyar arisztokrácia vagyonának megszerzésével próbálta enyhíteni. Felségsértési és felségárulási pereket zúdítottak a magyar bárók és vagyonosabb családok nyakába, általában fő- és jószágvesztéssel. Pereket indítottak a homonnai Drugethek, [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]], Nádasdy Tamás (nem a nádor), [[Telekessy Mihály]], az Alaghy, Balassa, Kállay stb. családok ellen. A leghírhedtebb az Illésházy-per volt. Ezek, s az elhúzódó háború, valamint a császári seregek pusztításai következtében kitört a Bocskai-felkelés, amelynek a magyar rendi jogokat helyreállítandó, és sérelmeket orvosolandó célja volt.