Wikipédia

„A Kongói Demokratikus Köztársaság világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
21. sor:
| [[Kahuzi-Biéga Nemzeti Park ]] || [[Kép:KahuziBiegaSign.jpg |150px]] || Az ország keleti részén fekvő erdővel borított nemzeti parkot a keleti síkvidéki gorillák védelmére hozták létre. A parkban két kihunyt tűzhányó a Kahuzi és a Biega található. A park kisebb, keleti része a Mitumba-hegységet érinti, nagyobbik, nyugati része a Kongó-medencében fekszik. A nyugati rész esőerdő borítja, de a parkban 1200 – 1500 méteren mérsékelt égövi erdő is található. A 200 – 300 egyedre becsült gorilla-populáció kis csoportokban él az erdőben 2100 és 2400 méter tengerszint feletti magasságban. Összes egyedszámuk pár ezerre csökkent. A változatos növényvilágnak köszönhetően a park más főemlősöknek és emlősöknek is menedéket nyújt. Közülük a legfontosabbak a kelet-afrikai [[csimpánz]]ok, valamint [[Cekófmajom|cerkófok]], karcsúmajmok, elefántok, őserdei óriás disznók, [[antilop]]ok, [[Leopárd|párducok]] és bivalyok. || természeti ||1980
|-
| [[Salonga Nemzeti Park ]] || [[Kép:La rivière Lulilaka, parc national de Salonga, 2005.jpg |150px]] || Az ország középső részén, a Kongó folyó mellékága, a [[Salonga]] folyó mentén elterülő nemzeti park Közép-Afrika egyik legnagyobb egybefüggő esőerdővel[[esőerdő]]vel borított területerésze. Az 1970-ben védelem alá helyezett 36 000 négyzetkilométer kiterjedésű terület a világ második legnagyobb esőerdei nemzeti parkja. A parkot azért hozták létre, hogy megőrizzék az esőerdő ökológiai szempontból létfontosságú részeit, amelyek védelem nélkül áldozatul estek volna aza folyamatosan egyre nagyobb területeket igénylő mezőgazdaságnak[[mezőgazdaság]]nak. A parkon belül az esőerdő összetétele a domborzattól függően változik, háromféle típusa különböztethető meg, a mély-mocsaras-erdős síkság, a folyami terasz, valamint a magasabban fekvő száraz fennsík. A területnemzeti park teljesen elszigetelt, csak vízi úton közelíthető meg. Ennek következtében számos faj menedéke, a legismertebb közülük a törpecsimpánz, más néven [[bonobó]], amelynek minden természetes környezetben megtalálható populációja védett parkokban él. Az esőerdő menedéket nyújt más fajoknak is, az okapinak[[okapi]]nak, a bongó antilopnak, a vízi cibetmacskának, a kongói pávának és az afrikai keskenyorrú krokodilnak. || természeti ||1984
|-
| [[Okapi Vadrezervátum ]] || [[Kép: Okapi Reserve bridge.jpg |150px]] ||Az 1992-ben védett területté nyilvánított 14000 négyzetkilométeres Okapi vadrezervátumVadrezervátum az ország északkeleti részén fekvő Ituri-esőerdő mintegy ötödét teszi ki. A Kongó-folyó medencéjében, [[Afrika]] egyik legnagyobb vízgyűjtő területén található rezervátum az 1890-ben felfedezett csíkos lábú, növényevő patás állatról, az okapiról híres, amelyről nevét kapta. Az okapik természetes környezetükben csak a kongói esőerdőkben fordulnak elő. Összes vadon élő egyedszámukat harmincezerre becsülik, közülük megközelítőleg ötezer példány él a rezervátum területén, amely több más veszélyeztetett főemlősnek és madárfajnak is menedéket nyújt. A rezervátumban hagyományos nomád életmódot folytató [[pigmeus]] csoportok élnek, akik kitűnően ismerik és hasznosítják az erdő erőforrásait. Élelmüket vadászattal és gyűjtögetéssel biztosítják, hálóval és íj segítségével vadásznak, valamint rovarokat, gombákat, gyümölcsöket, növényeket és mézet gyűjtenek. || természeti || 1996
|-
|}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Kongói_Demokratikus_Köztársaság_világörökségi_helyszínei”